Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Lengyel László: „Lelki szem-gyógyító”. Adalékok az egri barokk szentképkultusz történetéhez

taiim; obamorem illius Stelláé gloriosae, cujus ubera pretiosa contra venenum nostrorum delictorum dulciter suxsisti, praesta auxilium gratiae tuae: ut ab omni peste, improvisa morte secure liberemur, a totius perditionis incursu misericorditer salvemur. Qui vivis, régnas in saecula saeculorum. AMEN. " (Minden gyötrelmünkben és szükségünkben segíts nekünk legkegyesebb SZŰZ MÁRIA KÖNYÖRÖGJÜNK Az irgalmasság Istene, a könyörületesség Istene, a kegyesség Istene, ki megszántad néped a nyomorúságban, és azt mondád a te népedet öldöklő angyaloknak: vond meg a kezedet: ama dicsőséges csillag szeretetéért, kinek drága emlői bűneink veszedelme ellen édesen szoptatott, mutasd meg hatalmad támogatását, hogy minden veszedelemtől (döghaláltól) és készületlen haláltól bizton megszabadíttassunk és valamennyi elveszejtő támadásától könyörületesen megmentessünk. Ki élsz és uralkodsz mindörökké. AMEN. (Szabó Jolán fordítása) Kis módosításokkal ugyan, de szinte teljesen azonos könyörgés olvasható az 1739ben Pozsonyban megjelent Lelki Méreg ellen való orvosság с műben. A pócsi kegykép hiteles másolatát összekapcsolni egy főként szoptató Madonnaképekhez köthető pestis elleni himnusszal és könyörgéssel nem volt indokolatlan. A pócsi kegykép csodatevő, gyógyító ereje is legendás volt már a XVIII. század utolsó harmadának virágzó barokk hitéletében. Az egri irgalmasok által vásárolt 2200 db „egri kép" ára, arra enged következtetni, hogy ezt a hatalmas mennyiséget csak rézmetszetes papírra nyomtatott szentképek tehették ki. Bizonyára hamar el is fogyhatott hiszen mindennap osztogatták a végzsolozsma után. Feltétlenül szólnunk kell itt Anton Tischler egri működéséről, hiszen a XVIII. századi Magyarországon működő metszők közül ő az egyik legkiválóbb. Egri tevékenységének legkorábbi bizonyítéka az az 1776-ra datált kis szentkép melyet az egri minoriták megrendelésére készíthetett. A Boldog Bonaventurát mint beteggyógyító szerzetest ábrázoló metszet közvetlenül a potenzai minorita boldoggá avatását követő esztendőben készült.

2S Az 1787-ig Egerben rajztanárként is működő Tischler több a helyi püspöki nyomdában készített könyv illusztrációját metszette. 1787 és 1793 között Budán dolgozott, itt készültek legismertebb lapjai. A rendház számadáskönyve szűkszavúsága mellett számos elnevezéssel illeti a vásárolt szentképeket, melyből az is kiderül milyen gazdag és differenciált volt a kor szentképigénye és -kínálata. Az irgalmasok 1727 és 1760 közötti szentképvásárlásai között találunk 1200 db „pergamente bilder"-t, 300 db „geschnittene pergamente bilder"-t, 100 db „Saubere pergamentene bilder"-t, 1000 db „ordinary pergamentene bilder"-t, 1300 db „papierene bilder"-t, 2002 db „Bilder"-t, 400 db „papierene vergolde bilder"-t, 300 db „Taffetene bilder"-X, 100 db „Concept bilder'-t, 400 db „Hausen blassene bilder"-X és néhány „Theses"A. Az 1759 októberében vásárolt 2200 db „Egrische bilder"-c\ együtt az említett években összesen 9302 db számszerűen kimutatható szentképet vásároltak. Az 1760-as évektől egyre csökken az egri irgalmasok által vásárolt kis ájtatosképek száma, és valószínűleg a rendtagok által készítetteké is, hiszen 1760. november 12én elhunyt Fr. Lucas Huetter misericordianus festő.

24 A különféle típusú ájtatosképek árai nem mutatnak jelentős eltérést egymástól. A legolcsóbbak a papírra nyomtatott rézmetszetes képek, áruk általában fél krajcár, a pergamenképek ára általában 1 krajcár körüli volt. Valamivel magasabb ára-2 krajcár - volt a kézzel festett miniatűröknek és a vágott szentképeknek. Ugyancsak ilyen áron vették az ún. „Haussenblassen bild"-ekct. A szentképek között a legdrágább az ún. 28. SZILÁRDFY Zoltán 1981. 122.; SZILÁRDFY Zoltán 1984. 44. kép. 29. SZMRECSÁNYI Miklós 1937. 215. 533