Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Lengyel László: „Lelki szem-gyógyító”. Adalékok az egri barokk szentképkultusz történetéhez

- rendi feladatai mellett - festi Androvics Miklós kanonok rokokó palotájának dísztermét.

20 E nagyszabású munka mellett feltételezésünk szerint nem tudott ájtatosképek készítésével foglalkozni. Az Egerben virágzó barokk szentképkultusz egyik legékesebb bizonyítéka az az adat, melyet a rendház irataiban találtunk: J 759. október - 2200 egri kép HFt3 kr. "

2l Az „egri kép" elnevezés itt arra utalhat, hogy a képek a két nevezetes XVIII. századi egri kegyképet, ill. szobrot ábrázolhatták. Bizonyára az irgalmasok is szorgalmazták az egri szervita pasztoráció által ápolt Fájdalmas Anya kultuszát, s az egyik feltételezett „egri kép"-téma, a Singer Mihály készítette Piéta-szobor, esetleg az egész kegyoltár ábrázolása lehetett. Feltételezzük, hogy a számadáskönyv fenti adata a Johan Christoph Winkler (1701-1774) bécsi metsző által készített metszetre vonatkozik, mely az egri szerviták felöltöztetett Mater Dolorosa kegyszobrát ábrázolja, üvegszekrényszerűen zárt oltárépítményen, baldachin alatt a következő felirattal: Igaz képe azon fájdalmas Szűz Anyának melly T. T.P.P. Servitáknál Egerben ajtatossan Tiszteltetik. Wahre Bildnus der Schmerzhafften Mutter Gottes so bey denen Wohl E. E. P. P. Servitten in Erlau andachtig verehret wird.

22 Winkler a bécsi szentképipar egyik legfoglalkoztatottabb mestere volt, de magyarországi megrendeléseknek is sokszor eleget tett. Több magyar búcsújáróhely így Kolozsvár, Máriabesnyő, Pétervárad, Szakolca, Zólyom-Óhegy és Eger számára készített metszeteket. Az 1759. októberérc datálható 2200 db egri kép Bécsben történt megrendelését mi sem indokolja jobban mint az, hogy az egri irgalmasok ekkori priorja Fr. Liborius Schneider 1751 és 1757 között mint a rend vicarius generálisa Bécsben működött. Kézenfekvő feltételezés, hogy a közismert bécsi metszőt bízta meg a munka elvégzésével, annál is inkább valószínű ez, mivel az első felkészült rézmetsző Anton Tischler csak 17 évvel később jelenik meg Egerben, aki Winkler e metszetét mintaként használja az egri szerviták kegyszobráről 1780 körül készíteti szentképéhez.

23 A 2200 db „egri kép" 11 Ft 3 kr-os ára azért is tanulságos adat, mert csak a máriabesnyői kapucinusok által rendelt besnyői szentkép áráról áll rendelkezésünkre pontos információ. 1767-ben J. C. Winkler a metszésért és a 800 db nyomatért összesen 7 Ft-ot kért a kapucinusoktól. Ebből is láthatjuk mily jutányos, kedvezményes áron teljesítette az egri irgalmasok megbízását.

24 A másik feltételezhető „egri kép" téma minden bizonnyal a barokk székesegyházban őrzött Mária-kegykép ábrázolása volt. E képet Telekessy István egri püspök készíttette 1699-ben a becsbe szállított pócsi kegyképről. A kegyképmásolatot magát is csodatévőnek tartották a XVIII. századi Egerben bíztak segítő, oltalmazó erejében. Mi sem bizonyítja ezt jobban mint az a ránk maradt egri kis ájtatoskép, mely az említett Máriaképet ábrázolja. Az 1777-ben Tischler Antal egri rézmetsző által készített metszetmely tulajdonképpen egy imalap - talán a legnépszerűbb „egri kép" lehetett ebben az időszakban (3. kép). Tischler Antal metszetén így nevezte meg a képet: Örömünknek oka. Boldogságos Szűz Mária Képe melly az Egri öreg Templomban Tiszteltetik. 20. "Vor 800 Bilder, á 30 kr:4Ft:Vor 800 grösser 1 Ft:48kr. HML. XII. 6/1. 1757 október. "Vor Taffet Bilder 100 stück, á 2 1/2 kr "4"10"HML. XII. 6/1. 1757 december 21. "Vor 2200 Egrischebilder 11 Ft: 3kr. HML. XII. 6/1. 1759 október 22. SZILÁRDF.Y Zoltán 1981. 122.; SZILÁRDFY Zolián-TÜSKÉS Gábor-KNAPP Éva 1987. 94. kat. 79. 23. SZILÁRDFY Zoltán 1981. 122.; SZILÁRDFY Zoltán-TÜSKÉS Gábor-KNAPP Éva 1987. 94-95. kat. 80. 24. SZILÁRDFY Zoltán-TÜSKÉS Gábor-KNAPP Éva 1987. 25. 530