Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Sugár István: Eger város első négy urbáriuma (1475–77, 1551, 1557, 1567)

várostrom kapcsán teljességgel elpusztult, s lakatlanná vált. Perényi katonái felgyújtották a várost.

71 E korszak pusztításai oly súlyosak voltak Egerben, hogy, - miként az utóbbi esetben is látjuk, - még 9 esztendő múltán sem heverte ki azt. Ezen északi fekvésű városrészekkel szemben a déli Harangozó utcában okozott pusztítás mértéke ismeretlen. 1557-ből csupán a központi „civitas Agriensis"-béli 89 család által fizetendő, illetve fizetett „census domorum"-ának feljegyzése maradt fenn, de telkük nagysága feltüntetése nélkül. Mindenképpen figyelemre méltó, hogy e városrész úrbéri kötelezettségeit is feltüntető jegyzék a censust fizetők sorában tekintélyes nemeseket, például a vár kapitányát és egy sor tekintélyes tisztjét is lajstromba vette! Ekkor az 1551. évi adatokkal szemben számot nem tevő eggyel csökkent a családfők száma, noha csak 5 évvel korábban, a vár 1552-es török ostroma minden bizonnyal súlyos károkat okozott a Piac utca lakóházaiban. Meglepően gyors volt tehát Eger „belváros"-ának újjáépítése. - A kivetett különböző nagyságú pénzösszegek azt tanúsítják, hogy az egyes urbariális terheket készpénzfizetéssel váltották meg, amire az is egyértelműen utal, hogy az úrbéri terhek egyes tételei után megváltásuk összegét is feltüntették. Éppen ezért megmagyarázhatatlanok a nemesekre kirótt földesúri terhek. 1567-re nem várt s igen számottevő társadalmi változás következett be az egri Forumon. Az 1551-béli 90 úrbéres család helyett csupán 61-et vettek számba a királyi biztosok, mivel 29 telket, illetve telekrészt földesúri teherviselés alól mentes nemesek és szabadosok foglaltak el. E 29 telken, illetve telekrészen ezek kezén 56 lakóház állott. 1567ben tehát Eger város Piacnak nevezett városrészén 117 lakóház állott. Erre az időre jelentékeny mértékben javult az Olasz utca helyzete, sőt láthatóan bizonyos mértékben zsúfolt beépítettségűnek tűnik, ugyanis 5 1/2 telken nem kevesebb, mint 50 colonus-család élt, s 25 1/2 telek pedig 32 nemes kezén volt. Az Olasz utcában tehát 31 telken 82 családnak állt lakóháza. Ez arra mutat, hogy e városrészben elaprózódott telkeken épültek úgy a nemesek, mint a colonusok házai. De az urbariális összeírásból azt is megtudhatjuk, hogy az 1551. évi helyzethez mérten itt is megszaporodtak a nemescsaládok. 1567-re a kiváltságos Szabadhely benépesülése, illetve beépültsége is előnyösen megváltozott. A 26 egész telken már 68 colonusnak állt lakóháza, de még 5-5 nemes és szabados is itt telepedett le családjával. A Szent Miklós utca viszont nem vált lakottá, ugyanis az elpusztított városrészben az egri nemesek majorságaikat rendezték be, alakították ki. Az elpusztított Újváros telkeit is nemesek, - kiknek számát nem tudjuk, - foglalták el. 71. Staatsarchiv. (Bécs.) Allgemenine Acten. Fase. 48. 486