Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Sugár István: Eger város első négy urbáriuma (1475–77, 1551, 1557, 1567)

A földesúr leveleit bármi dolguk is légyen, tartoznak 12 mérföldre saját költségükön minden időben elszállítani. Bírságpénzeik egyenlőek az Olasz utca colonusaiéval. Az elpusztult telkek minden földjét maguk között egyenlően szétosztva bírják. Szent Miklós utca Teljesen elpusztult. Ezen utca telkein a nemesek majorságokat építettek. Újváros utca Ezt az utcát nemesek lakják. MEGJEGYZÉSEK A négy urbárium egybevetése, kiértékelése igen becses, többirányú s másünnen meg nem tudható következtetés levonására nyújt jó lehetőséget. -Sajnálatos tényként kell elkönyvelnünk, hogy mivel Egerben a Harangozó városrész őrkanonoki, azaz káptalani birtok volt, - s annak e korabeli urbáriuma, urbariális összeírása nem maradt fenn, - az alábbiakban nem nyerhetünk az egész városra érvényes képet, de így is igen jó lehetőséget kínálnak e levéltári források Eger város korabeli viszonyainak megismerésére. 1. Bár, sajnos, a Rangoni-féle urbárium hallgat a telkek számáról s nagyságbeli megoszlásukról, valamint az egyes különböző jogállású városrészek telkei után a földesúrnak adózó lakosok nevéről, de a többi urbáriumból már sokat megtudhatunk Egerről. 1551-ben a „civitas Agriensis"-t, vagy más néven „Forum"-ot, vagy „Piac"-ot 90 földesúri kötelezettséggel tartozó család az alábbi teleknagyságokon népesítette be: egész telket 4, 3/4 telket 5,1/2 telket 49, s végül 1/4 telket 32 „colonus"-család lakta. További 5 darab 1/4-1/2 telek pedig pusztán állott. Eger e központi városrészére jellemzőnek látszik, hogy sűrű beépítettségében szükségszerűen a zömében kis telekrészeken álló lakóházak voltak az uralkodók. A családok 54,4%-a fél, 35,5%-a pedig csak negyed telken élt. Ez pedig azt jelenti, hogy Eger központi városrészében lakó földesúri kötelezettséggel rendelkező családok 89,9%-ának csak negyed, illetve fél telke volt. Az északi-északkeleti fekvésű Olasz utca ebben az időben meglehetősen gyéren lakott volt, hiszen csupán 17 colonus-családnak állott itt háza. Ezek közül egész telken csak 8, 3/4 telken pedig csupán 2 família élt. Bizonyos mértékű pusztulásra utal, hogy 4, fele részben elpusztult egész telken, valamint 2, háromnegyed részben déserta telken, s 3, egyharmad részben lakható negyed telken éltek családok. A kiváltságokkal rendelkező Szabadhely 1551-ben súlyos pusztulás képét mutatta, hiszen csak 19 család élt ott; 9 família egész, 4 család 3/4 s 6 pedig 1/2 telken lakott. De 40 egész telek Perényi Péter várnagya, Varkocs Tamás hatalmaskodása folytán elhagyottá, lakatlanná, pusztává vált, mivel lakosai az elviselhetetlenül súlyos földesúri terhek elől jobbnak látták elhagyni Egert. A Szent Miklós utca Eger északnyugati részében ekkor teljesen elpusztult állapotban volt, s a pusztán hagyott - ismeretlen számú telken - csupán 13 zsellércsalád telepedett meg s éldegélt. Az Újvárosban sem volt különb a helyzet. A mohácsi vészt követő időszakban a Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János viszálykodása során való többszöri város- és 485