Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Lénárt Andor: Az egri várbeli székesegyházak feltárásának ásatási naplója (1928–1938)

5. 1933 tavaszán végzett házi ásatás alkalmával napfényre került az elpusztultnak hitt gótikus szentély kezdete az északi oldalon. Ugyanakkor a régi román főapszis északi sarkán leásva megtaláltuk a XI. sz.-beli északi mellékapszis alapzatát. A felszínre került kőanyag közül kivált két márványból faragott lábazatkő, sajnos nagyon rossz állapotban. A lábazat, formájára nézve a XI. sz.-ra mutat (Möller). 6. 1932 telén végzett ásatás alkalmával felásták a toronytól számított 3. és 4. számú kápolnák padlóját. Mindkét kápolna területén számos falazott sírt leltek, bennük a csontok részben vagy egészben feldúlva és kirabolva. (A harmadik sz. kápolnában II. Géza v. II. Béla, Nagy Lajos és II. Ferdinánd korabeli pénzek kerültek ki a kripták nívójában. A 4. sz. kápolnában I. és II. Ferdinánd pénzei kerültek elő, ezt javította Pataki Vidor a numizmatikai napló lapalján.) A kápolna alaprajzának súlypontjában azonban megtalálták a kápolna boltozatának zárókövét. A zárókő (püspököt ábrázol) faragott oldalára esve mélyen befúródott a padló szintje alá, fekvése és helye bizonyítja, hogy a boltozatból való leesése óta feküdt megtalálása helyén. Kora megegyezik ezen kápolna többi maradványának korával. (Möller szerint a XV. sz. közepe.) Felvettem 1933 december havában. Ifj. Csemegi József. Pótlás: (Pataki Vidor bejegyzése.) A déli kápolnasor kriptarétegeinek feltárása rétegenként történt, és megállapítható volt, a legfelső sírréteg kirabolt volta, a kripták fedőlapja hiányzott, a csontok megállapítható összefüggés nélkül voltak összehányva. A mutatkozó alsó kriptasort érintetlenül hagytuk, mert az ásatás célja csak az volt, hogy a déli kriptasor tartalmaz-e kriptákat és mily állapotban, s vájjon fel lehet-e tenni, hogy a kápolnák családi temetőhelyekül épültek a templomhoz. - A kripták elhelyezésének és réteges voltának megállapítására csupán egy kápolnában haladt mélyebbre az ásatás - a nyugati toronypár déli egységétől keletre - számított harmadikban (a kerítés kisajtaja mellettiben),

28 ahol a felső teljesen elpusztult kriptaréteg alatt egy régebbi kriptaréteg mutatkozott - valamivel felismerhetőbb elhelyezésben, de ez is feltörve és kirabolva. - Mivel a csontok teljesen szét voltak szórva, legalább a temetés idejét szerettük volna megállapítani. Sikerült is a legnagyobb gonddal néhány igen rossz fenntartású és csak kémiai analízis után elvégzett oxidredukció után meghatározható pénzdarabkát felfedezni és meghatározni. Ide tartoznak az Egervári ásatások óta általam vezetett Numizmatikai Napló No 276-282-284-285-286.; 289-190-291-292-193-294-295. számmal jelzett darabjai. A második kriptaréteg ennek alapján igen vegyes korképet mutat. A legrégibb pénz No 29l-es (CNH. 77.) Árpádkori pénztípus 1932. dec. 17-én került elő rossz falazású feltört sírládából, amelyben 9 emberkoponya és sok más csont volt összezsúfolva. Ez tehát csakis újratemetkezés lehetett, a maradványok kriptába tételével. A kápolna (2. kép) x-tel jelzett kriptájában egy férfi és egy női csontváz találtatott megbolygatva a No 292 (I. Ferdinánd) 2 dénárral, meg egy kis aranyszalagronccsal, xx-tel jelzett kriptadarabban No 294 és 295 (II. Férd.) két kis dénár. A hármas számúban (teljesen szétdúlva) az No 283 és 284 (II. Lajos) (CNH 308 A típus) két dénár. A 4. számú kripta is felbontva találtatott és benne a No 276 (Nagy Lajos CNH 89 A típus). A x-tel jelzett kripta alatt volt még egy kripta, amelybe belenyúlt a x-tel jelzett kripta építkezése, ebből került elő a No 286 (Nagy Lajos CNH 89 A típus több darabra törve) és a második számú „derelyemetélő". - Miután megállapítást nyert, hogy a kriptákat megbolygatták és a felső kripták érintetlenül a többi kápolnában sem várhatók, a munkát s a 28. LÉNÁRT Andor 1982. 66. 29. kép. 438