Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Lénárt Andor: Az egri várbeli székesegyházak feltárásának ásatási naplója (1928–1938)

A székesegyház „Hosszházelrendezését Eferdingben, Jörg Windisch passaui dómmester alkotásában láttuk megszületni. Az északi oldalon fennmaradt s a pontosan felmérhető kápolnakoszorú-részletből visszaszerkesztett emporakarzatos szentélypoligon

22 elrendezése megjelent Salzburgban Stefan Krunzenauer, ugyancsak a passaui Bauhüttével kapcsolatba hozható mester terve alapján, de megvalósult kisméretben Passauban magában, az egrivel egykorú Salvatorkirchében is. Mindebből kiviláglik tehát, hogy az egri székesegyház elrendezése a passaui Dombauhütte alkotásaira vezethető vissza". Véleménye szerint a magyar történelemnek sok kapcsolata van Passau városával. Mátyás király uralkodása utolsó éveiben olyan adatokat talál Eger és Passau történetében, melyekből következtetni tud, hogy hogyan kerülhetett az építőmesterük Egerbe. „Ausztriának a nyolcvanas években két magyar főpapja is volt. Beckensloer János és Dóczy Orbán. Beckensloer, a sziléziai származású diplomata, mielőtt Salzburg érseke lett (1482-89), nemcsak váradi püspök, esztergomi érsek volt, de 1468-74 között az egri püspöki széket is bírta. Dóczy Orbán pedig 1483-ban még győri püspök, de hogy Mátyás 1485-ben elfoglalja Ausztria nagy részét, sőt Bécset is, megteszi őt ott püspöknek, s amint onnan 1486-ban az egri püspöki székbe kerül, mindjárt megkezdi nagyarányú építkezését. Mi sem természetesebb tehát, mint annak feltételezése, hogy Dóczy püspök révén került Magyarországra ez a zseniális mester, így érthetővé válik előttünk a templomépítés gyors megkezdése s annak a passaui iskolára utaló minden sajátossága is." „Nagy valószínűséggel állíthatjuk tehát, hogy Passau építőiskolájának művészete volt a forrás, melyből táplálkozott, és Bécsen - Dóczy Orbán személyén keresztül - vezet az út, melyen Egerbe jutott a mester, hogy megépíthesse a csarnoktemplomok gyöngyét."

23 IFJ. CSEMEGI végső következtetésének megfogalmazásában jelentős szerepe volt az itteni, egri tevékenységének, amikor az Országos Műemléki Bizottság megbízásából a várásatások helyszínén tartózkodott 1931 őszén a feltárt építési anyag megismerése és feldolgozása céljából. Az ifj. Csemegi József által 1933. december 4-én megkezdett „Ásatási Napló az egervári Szent János székesegyháznak 1933 decemberében való feltárási munkálatairól" édesapám, dr. Lénárt János hagyatékának átnézése alkalmával került kezembe. A pepitaborítású 25x20 cm-es 40 lapos iskolai füzetbe jegyezték le 1933. december 4-i kezdő dátummal a székesegyház ásatásainak napi állapotát, történéseit, leleteit. Az első lapokon összefoglalja ifj. Csemegi a székesegyház 1928. év tavaszától a napló megnyitásáig eltelt idő történéseit, ásatási eredményeit. Bejegyzése után Pataki Vidor folytatja „Pótlás" kezdettel, s egészíti ki Csemegi bejegyzését, hiányait. A továbbiakban is lényegében ketten vezetik a naplót. Az itt a helyszínen tartózkodó Csemegi bejegyzéseit Pataki kiegészíti, s amikor Csemegi nincs itt, ugyanolyan precizitással folytatja, jegyzi a történéseket, leleteket. 22. Emporium = megemelt ülőhely. Német szó latinos változata. Empora karzat, amely a bazilikás rendszerű templomterekben az oldal vagy kereszthajó vagy a nyugati bejárat felett, emeletmagasságban húzódik végig, míg a csarnok és kereszttemplomokban a karzat különálló fa vagy kőemelvény. ZÁDOR Anna 1984. 38. Poligonális szentély = sokszögű alaprajzú, fallal záródó... ZÁDOR Anna 102. 23. IFJ. CSEMEGI József 1935. 28. 434