Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Lénárt Andor: Az egri várbeli székesegyházak feltárásának ásatási naplója (1928–1938)

Lénárt Andor AZ EGRI VÁRBELI SZÉKESEGYHÁZAK FELTÁRÁSÁNAK ÁSATÁSI NAPLÓJA (1928-1938) Az egri várban 1925 szeptemberében megindult ásatások szabaddá tették a földalatti erődrendszer folyosóit. A betömött folyosókból kitermelt törmelékének elszállítására az eger-putnoki vasútvonal a várat átszelő sínpárjából kiágazó iparvágányt fektettek le. Az elszállított földért, melyet a MÁV a nagyállomás környékének feltöltésére használt, az Ásatási Bizottság pénzt is kapott.

1 PATAKI Vidor

2 azt írja az 1962-ben BAKÓ Ferenc

3 kérésére megfogalmazott visszaemlékezésében az egri vár feltárásának 1925-38 közötti történetéről, hogy 1927. év végén a kazamaták további feltárása elé „hatalmas akadályok tódultak: észak felé megszűnt a bolthajtás, déli irányban pedig magánházak alá kellett volna menni". Ezeket az akadályokat, problémákat nem tudták megoldani. A vasútnak azonban még kellett a föld. Ezért határozták el a templomromok feltárását. Először a késő-csúcsíves székesegyház szentélyrészét bontották ki. Azt, amelyet már Bartakovics érsek idején Henszlmanék tártak fel a múlt század végén. Ennek feltárása közben találták meg a román kori székesegyház szentélymaradványát, az apszis belső oldalán kb. 12-15 emberalakos falfestmény töredékkel. A székesegyház feltárásához nem kaptak segítséget illetékes országos hatóságtól, csupán a Műegyetem középkori tanszékének professzora, MÖLLER István

4 volt hajlandó többször is lejönni Egerbe SZMRECSÁNYI Miklós

5 kérésére, irányítani a feltárást és a konzerválást. Feltárult mindkét székesegyház, a román kori is, a későgót szentély nagyobbításából is annyi, amennyit a várerődítés megőrzött. A feltárt falak csonkjait Möller profeszszor tanácsára betonréteggel, a falakat „parafin beszívatással" védték. Közben a vasúti földelszállítás egészen megszűnt, s ezzel az ebből kapott, feltárásra fordítható jövedelem is. Új pénzforrást, s ezzel a munka folytatásának lehetőségét a város és a megye által egyaránt támogatott szükség- vagy ínségmunka jelentett. Mind a megye, mind a város az Ásatási Bizottság kérésére, az egri vár feltárására is engedélyezett szükségmunkát, napszámot is, fuvart is. 1. LÉNÁRT Andor 1982. 47. 2. DR. PATAKI Vidor János (1901-1973). Ciszterci rendi tanár. Az egri vár feltárásának egyik vezetője, a vár történetének tudományos feldolgozója. DIV LUK 105-81/TA 345-71. 3. BAKÓ Ferenc 1963. 9-10. 4. MÖLLER István (1860-1934), építész, műegyetemi tanár. 5. SZMRECSÁNYI Miklós (1854-1936). Művészeti író, a kultuszminisztérium művészeti osztályának vezetője 1899-ig. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat titkára. Eger művészetéről, az egri barokkról számos tanulmánya jelent meg. Szmrecsányi Lajos egri érsek testvére. 431