Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Kozák Károly: Leletmentés az egri várban I. (1985–86)

A munkába bekapcsolódva értük cl, hogy az É-i irányba következő két akna ne vágja szét az előkerült falmaradványokat, amelyeket kérésünkre áthelyeztek kissé távolabbra a falaktól (8. kép). A belső várudvart É-D-i irányba átmetsző hosszú, széles árok É-i harmadában több egymásra merőleges, párhuzamos és ezektől eltérő irányú kőfalmaradvány és érdekes régészeti leletek (őrlőkő, ásópapucs stb.) kerültek elő (9-10. kép). A falmaradványokat és leleteket elsősorban az alaprajz, valamint a megfelelő metszetrajz alapján értékelhetjük (11. kép). A korábbi közművek által szétszabdalt falmaradványok a gondos letisztítás után nagyjából „formát" öltöttek, részben értékelhetővé váltak (8. és 11. kép). A megfigyelések és felmérések nyomán kirajzolódott - a kapualj közelétől kezdődően - előbb egy határozottan - megközelítőleg- D-É-i irányú, l-l ,40 (?) m széles kőfal. Ez a fal részben a bolygatatlan talajra rakott, részben - ha ahhoz tartozik a derékszögben Ny-ra forduló 1.40 m széles alapozású és 1 m vastagságú felmenőfal maradványa -, részben abba mélyen belemélyed. Az e falmaradványoktól É-ra előkerült - hasonló vastagságú kőfalakat már már az Árpád-kori rétegre rakták. Ezeknek értékelése azonban csak további kiegészítő feltárások után következhet. Szót ejthetünk azonban már most a kapualjtól számított „2. sz. helyiségről". E helyiségben, „épületben" középen egy Árpád-kori rétegre alapozott „válaszfal" maradványa mutatkozott. E faltól D-re, 60 cm-re és É-ra a „válaszfal", valamint a „helyiség" É-i fala között egy-egy kb. 67 cm átmérőjű őrlőkő került elő azonos vonalban és mélységben, 20-30 cm-re az Árpád-kori réteg felett. Az őrlőkövek mintha „eredeti helyükön kerültek volna elő a „válaszfal" két oldalán. Ha ez igaz, akkor a kis helyiség „szélessége" 3-3,10 m. így együtt azt a benyomást keltik, mintha egy kis „malom" maradványai kerültek volna elő a régészeti feltárás nyomán." E „malom" azonban mélyebben fekvő D-i és az Árpád-kori szintre rakott É-i falának alapozási különbsége miatt később épülhetett a kapualjban és a feltehetően azzal egyidős „ 1. sz. helyiségnél". 12. kép. Az árokszakasz É-i széle: turbános török sírkő 11. Egy másik „malom" - nagyobb méretű kövekkel és vastengellyel - a román kori székesegyház DNy-i tornya előtt került elő. 426