Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Novák László: Kertes települések az Alföld északnyugati területén

rőfös fával", s ezek között szerepelt a „Béni Kert T. Prédikátor Uré", a „Kopostyán Kert T. Tredikátor Uré", a „Homrod Kert Káplán Uré", a „Hattyasi Kert, ennek fele Káplán fele pedig Rector Uré", a „Töltésenn belől Gyümöltsös, Rector Uré", „Kopostyán Kert Kántor Uré", az „Erdős Kert az Ekklésiáé", s a „Szitóháti kert", amely a harangozó használatában volt.

42 Ordason két veteményes- és egy szálláskertet,

43 Úszódon szintén két kertet („A' Dunai Kert, mellynek Szabó Jánosné és Oskola Rector Kertjeit két oldalról szomszédi; a' két vége Füzfás Árokkal határozódik"; a másik a „Házi Kert, a' mellyet Öcsényi János, - Csire János, - az Ekklésia Füzessé, - Rector Kertje, - Parochia, - Petróczi István szállása, - Nagy Pál István, - és a' Háki János köze körülkerítenek"; az első kert 899, a másik 1188 D-öl nagyságúnak találtatott) írtak össze.

44 Foktőn - az 1819. június 23-i vizsgálat szerint - a szántóföldek és kaszálók mellett több kert alkotta a lelkész birtokát: „Kukoritzás Kert a' Somostói Kertben", „Kenderes Kert a Kenderes Kertben", „Gyümöltsös Kert a' Sziget Kertben", valamint „Szállás tanya és utánna való kert" (ennek szomszédai „nap kelet felőli Morvái József, délfelőll is Morvái József szállása, napnyugot felőli az utsza, észak felőli a' Bellovits Ádám szállása").

45 Mint BÁRTH János is rámutat, a Kalocsa környéki falvak többféle kertet használtak. Üzemszervezet vonatkozásában, a szállások belső szállások a fontosak, azok a helyek, amelyek a belsőség funkcionális tagolódását jelzik. A „tanya" megnevezésük is a gazdasági rendeltetésüket emeli ki. A településrendszer differenciáltabbságát mutatják a távoli pusztákon kialakult szállások.

46 A Duna-Tisza köze központi területén jellegzetes településszerkezet a kertesség. Kunszentmiklóson 1819. június 30-án járt a látogató püspök, s itt is jegyzékbe vették a lelkész járadékát. Többek között „Szérüs kert, Istállóval és veteményes kertel" együtt volt az illetménye.

47 Alsónémedin, az 1817. évi december 3-i vizitáció alkalmával a kender- és káposztaföldek mellett két kertet is („Az edgyik a' ház mellett... A' másik a' Rector háza és a' Rózai Péter kertye között") a praedikátor javai között tüntettek fel.

48 Feltehetően a másik kert volt a tényleges szérűskert, a jószágtartás és takarmánytermelés, illetve -tárolás helye. Ócsán -1819. szeptember 5-én - a kenderföld és káposztásföld mellett szintén „szérüs kert" találtatott.

49 A falu északkeleti részén (a temető alatt) sorakozó kertekben istállók voltak, a jószágtartás fontos gazdasági tere, még századunk első harmadában is.

S() Bugyin, az 1819. szeptember 5-i látogatási jegyzőkönyv szerint - a szántóföldeken kívül kenderföld, kukoricaföld, káposztaföld, valamint kaszálók és külön szálláskert is található volt a lelkész javadalmazásában. A „Szállás kert Istállóval és szérűvel, mint egy 1/2 Hold Nagyságú" volt. Emellett külön „füves Kert" is megillette őt, amely valójában kaszáló volt, s mintegy 3 hold nagyságot ért el. E kaszálókert is a szálláskertekhez tartozott: „alól rajta vagyon a' Turjány fellyül a' Jobbágyok Szállás Kertyek" - jegyezték meg.

51 A Cserhát déli nyúlványainak nyugati lábánál helyezkedik el Monor. Itt az 1819. szeptember 8-i püspöki látogatás során a kender- és 42. RLCan. Gen. Vis. Solti Tract. G. 181. 43. RL Can. Gen. Vis. Solti Tract. G. 191. 44. RL Can. Gen. Vis. Solti Tract. G. 197. 45. RL Can. Gen. Vis. Solti Tract. G. 184. 46. BÁRTH János 1974. ; BÁRTH János 1975/b. 47. RL Can. Gen. Vis. Solti Tract. G. 190. 48. RL Can. Gen. Vis. Solti Tract. G. 199. 49. RL Can. Gen. Vis. Pesti Tract. G. 209. 50. S. Gy. (1976) 51. RLCan. Gen. Vis. Pesti Tract. G. 200. 39