Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)
Szabó László: Egy mitikus lény településtörténeti háttere (a szecsko)
Nagyiván első betelepítői azok a boconádi jobbágyok tehát, akik Szeleczky Márton földesúr birtokán éltek, s Szép Izsák tanácsára elmennek az egri káptalan birtokára, ahol kedvezőbb feltételek mellett telepedhetnek meg. Szeleczky Márton ugyanis a jobbágyoktól hatalmas területet vett el ekkor, hogy majorsági gazdálkodást folytathasson. 15 Az egri káptalan birtokára három hevesi család is betelepült, s egy család a később Hevesbe beolvadt Csász községből is érkezett. 16 A nevekből sejteni lehet, hogy több rokonycsalád is volt közöttük (Kovács, Czinige - Cinege), s ez önmagában is figyelemre méltó, mert olyan néphitanyag tovább hagyományozódásáról van szó, amely családokhoz kötött, egy-egy családot érint (a szecskoszerű lény családot zaklató vonása). A hiedelem Nagyivánban él a legintenzívebben. Mellette legjobban Tiszaörsről adatolható. S ez sem véletlen. A szintén káptalani birtok Tiszaörs református lakóit midőn már Nagyiván népe felduzzadt és megállapodott - 1767-1768-ban Eszterházy Károly egri püspök elűzte, s helyükre saját birtokairól (Nagyiván, Szihalom, Ostoros, Kistálya, Mezőtárkány, Tiszahalász) telepített katolikus jobbágyokat. 17 Ugyanakkor a volt tiszaörsiek világi földesurak védnöksége alatt a környező falvakban széledtek szét (Tiszafüred, Tiszaszentimre, Tiszaderzs). 18 A katolikussá lett tiszaörsiekkel a nagyiváni lakosok a református környezetben azonnal házassági kapcsolatokat létesítettek, de gyakori volt a házasodás a nagyiváni és egyeki katolikusok között is. 19 Nem lehet véletlen, hogy éppen ezekben a falvakban ismerik a szecskot, míg a református Tiszaigaron tudni vélik, hogy „A setko vigyen el!" gyermekijesztőt inkább „Tiszaörsön ismerik s mondják általánosan." 20 BARNA Gábor a tiszamenti református falvakban a szecskora vonatkozóan nem talált adatokat, s mi is hasztalan érdeklődtünk e mitikus lény ismerete iránt Tiszaderzsen, Tiszafüreden, ahová tiszaörsi lakosok telepedtek át. 21 Ha ez a mitikus lény ismeretes lett volna a XVIII. század közepén a Hortobágy szélén fekvő településeken, akkor a tiszaörsi kiköltöző reformátusok révén több településen is elterjedhetett volna. Nagyivánban és a vele településtörténetileg összefüggő és vele házassági kapcsolatban lévő településeken ismert csupán. Úgy véljük, hogy nem tévedünk akkor, amikor levonjuk azt a következtetést, hogy Nagyivánba a szecsko hiedelemköre a boconádi-hevesi kitelepülök révén került el, majd itt azokban a katolikus falvakban vált ismertté, ahová nagyivániak költöztek vagy házasodtak. A boconádi-hevesi hiedelemanyag gazdagabbnak, eredetibbnek tűnik, mint a nagyiváni. Jászszentandrásra is innen vihették át áttelepülők, házasodok. Jászszentandrás ugyanis Jászárokszállás pusztája volt, s árokszállási lakosok telepítették be felparcellázott földjeit a XIX. század folyamán, hogy aztán 1886-ban önállósodva, új községként szakadjanak el tőle. 22 A Szolnok Megyei Néprajzi Atlasz adatai szerint a szentandrásiak még sokáig inkább az anyaközséggel, Jászapátival 15. SOÓS Imre 1975. 112-115.; HML. Közgyűl. ir. 1754. 223. sz. 16. Anyakönyvek. I. 1. Nagyiván.; SOÓS I., 1975. 261. 17. HML. EgriErs.Gad.lt . Liber 110. 18. TÓTH Dezső 1942. II. 9-11.; SOÓS Imre 1985. 265-266. 19. SZMNA. Nagyiván. 131. kcs.; ÖRSI Julianna 1983. 578. és a II. és III. térkép. 1757-1800, 1891-1900 között vizsgálja Nagyiván házasodási körét, az intenzitást nem jelöli. ; BARNA Gábor 1979. 9-10. térkép. 1769-1800 és 1830-1850 között vizsgálja az intenzitás jelölésével is Egyek házasodási körét. 20. BARNA Gábor 1979. 72. 21. Tiszaigaron a Szendrey Ákos gyűjtötte gyermekijesztő adatnál egyéb, még 1948-1950 táján, tehát a jelenleginél lényegesen korábban sem került elő. Mint erről BARNA Gábor 1979. 73. közli, ezt valószínűleg Tiszaörsről vették át. 22. SZABÓ István-SZABÓ László 1980. 376-380. 25* 387
