Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)
Novák László: Kertes települések az Alföld északnyugati területén
Jászkunságban, s a Három városban is 18- egy időben megvolt a település központjában lévő kertség, és a határbeli mezeikert, szálláskert is. A Hajdúságban a mezőváros körüli szántóföldeket osztották három nyomásra, ezt csak az 1780-as években, tehát akkor, amikor Alföld-szerte, központi szorgalmazásra kívánták, mint korszerű gazdálkodási formát bevezetni a nyomásos földművelési rendszert. A pusztákon azonban megtalálhatók a szállások, bár azok csupán ideiglenes üzemhelyek, jószerivel telelők voltak, a praedialis földek időnként újraosztása akadályozta meg az állandó szállások kialakulását. Tehát, mondhatjuk, a tagosítással stabilizálódott a szállások helyzete, megszűnt a földek újraosztása, megszűnt az ideiglenes jelleg is, kiépülhettek a szállás-tanyák, látszólag mutatva azt, hogy az e folyamattal egyidejűleg beépülő belső ólaskertség funkciója került ki a határba. 3. GYÖRFFY István tett kísérletet először a kertes települések elterjedésének körülhatárolására. A középhegységeink gerincvonulatát jelölte meg határként, sőt a Dunántúlon a dombsági tájakat is ezzel jellemezte, egészen a Dráváig terjedően. 19 HOFER Tamás végeredményben ezt a területet vette tekintetbe, sőt, tágította is annak határát, a Kisalföldre kiterjesztve. 20 A Nyitra megyei Negyed példája is igazolja azt mégha ez esetben a földrajzi tájnak van döntő szerepe a kertesség kialakulásában, nevezetesen a Vág folyó kanyarulatában elhelyezkedő halmazos szerkezetű lakóközponttól elkülönült, a folyó túlsó, partos oldalán aklok, akolkertek létrejöttében -, hogy a síksági táj sajátossága a kertesség. Tehát, a helybőség, s a természeti akadályok hiánya (mint a dombok, hegyek) tette lehetővé a település természetes formálódását. E tekintetben, a kertesség lényegi megítélésében a síkvidéki táj, az alföldi jellegnek van döntő jelentősége, s a kertes települések elterjedését szűkíteni kell, kifejezetten az alföldi területre értelmezve létüket. Az intenzív kutatás eredményeként viszonylag jól körülhatárolható ez a síksági terület. A kertes települések szép példái ismeretesek a Hajdúságból, 21 Szabolcsból, 22 Dél-Hevesből, Dél-Borsodból, a Tisza és a középhegység közötti területen, 23 a Jászságból, 24 a Tisza folyó menti területekről, 25 a Három városból, 26 s a Kisés Nagykunság egyes területeiről, 27 a Kalocsai Sárköz vidékéről. 28 Tanulmányunkban az Alföld északnyugati területét vesszük vizsgálat alá, amely a Duna-Tisza köze északi része, a Duna folyó és a Cserhát déli nyúlványai, a GödöllőCeglédberceli dombság közötti területet foglalja magába. A három várostól északra többségében kisebb településeket találunk, amelyek nagyobb része kertes település. Csupán néhányat ismer közülük a néprajztudomány. BORZSÁK Endre a monori istállóskertekre hívta fel a figyelmet, 29 FEL Edit Dunapataj kertességét mutatta ki, 30 18. NÓVÁK László 1978. ; NÓVÁK László 1986/a. 19. GYÖRFFY István 1937. 79-87.; GYÖRFFY István 1943/a. 20. HOFER Tamás 1960. 331-335.; L. még HOFER Tamás 1986. 21. GYÖRFFY István 1926/a.; GYÖRFFY István 1926/b. 22. BALOGH István 1960. ; PAPP József 1967. 23. BAKÓ Ferenc 1969. ; L. még BAKÓ Ferenc 1964. ; BAKÓ Ferenc 1965. 24. FODOR Ferenc 1942.; SZABÓ László 1982. 25. SZABÓ László 1986/a. 26. NÓVÁK László 1978.; NÓVÁK László 1982.; NÓVÁK László 1986/b.; Vö. még MÁRKUS István 1943. 27. NÓVÁK László 1986/a.; SZILÁGYI Miklós 1967. 28. BÁRTH János 1975/a. 29. BORZSÁK Endre 1936. 30. FÉL Edit 1937.; Vö. LABODA Zsigmond-MAJOR Jenő 1956. 37
