Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Fajcsák Attila: Adatok a szüreti koszorúhoz

reti ünnep Vác környékén

11 című festményéről van szó. A festmény témája lényegében ugyanaz, mint WEBER budai szüretének. Itt azonban a szüret jelképét két legény viszi. Ez az óriási szőlőfürt lényegesen ritkábbra sikerült, jól kivehető a vesszőkeret, amelyre lazán vannak felkötve a piros és fehér szőlőfürtök, legalján pedig nehezen azonosítható kerekded gyümölcsök. A koszorú tetejét szőlőlevélből készült ékítmény zárja le, innen futnak alá a koszorút díszítő, csomóba kötött kék, piros és fehér selyemszalagok. Eddigi eredményeink szerint a nagyméretű szőlőfürt a harangformájú szüreti koszorú mellett talán a másik legelterjedtebb típus a magyar nyelvterületen. Egerben (Heves m.) a felszabadulást megelőző időkben a napszámosok készítettek a gazdának szüreti koszorút, amiért áldomást kaptak. Nyilvánvalóan csak akkor készült itt is koszorú, és akkor szerveztek csak felvonulást, bált, ha a szüret bő termést hozott, tehát volt ok a vígasságra. Természetesen előfordultak kivételek is, erre utal egyik adatunk, ami a szőlőtermesztés legkatasztrófálisabb időszakából, a filoxéra idejéből való. Egy egri bútorgyáros segédei által szervezett szüreti mulatságról így ír a helyi sajtó 1890 őszén: „Kissé visszásán hangzik nálunk már maga ez a szó is „szüreti mulatság" ma, mikor minden szőlősgazda könnyes szemekkel néz a phylloxera által elpusztított szőlleje után. .. nem csoda hát ha a tegnapelőtti mulatság oly benyomást tett reánk, mintha derék polgáraink tort ültek volna az egri szüret romjai felett... a nagy termek felső részén s az oldal helyiségekben szőlőlugast alakítottak ki, s úgy mint a csillárokat mosolygó szőlőfürtök százával akasztották tele ... A mulatság este 9 óra tájban ... a csőszök bevonulásával kezdődött, nyolc parasztjelmezbe öltözött férfi és nyolc parasztjelmezbe öltözött leány vonult be párosával, az első két pár nagy szőlőkoszorút cipelve vállain, élükön az öreg szőlőpásztorral, a Rákóczi-induló hangjai mellett. Midőn a terembe beértek elfújtak egy pár nótát, aztán a bíró kiadta a rendeletet a csőszöknek, hogy akit szőlőtolvajláson rajtakapnak egy piczula erejéig megbírságolják . . ."

I2 Ha a szüreti koszorú valamilyen egylet által szervezett felvonulásra készült, ahhoz módosabb szőlősgazdáktól gyűjtötték össze a megfelelő mennyiségű szőlőt. A rendezvényt előkészítők bíztak meg ilyenkor ügyes kezű embereket a naccsomó, szőlőfürt elkészítésével. A fürt súlya adatközlőink szerint 5(>-60 kg-ot is elérte, de egyesek szerint előfordult olyan méretű is, amelyik 1 mázsát nyomott.

13 A legöregebbjei tudnak arról, hogy valamikor a szőlőmívesek a szüreti felvonulást megelőzően a Kisasszony-kápolnában megszenteltették a nagy fürtöt. Előfordult olyan eset is, hogy a plébános közvetlenül a felvonulás előtt, amikor a menet felsorakozott, akkor szentelte fel. Vannak olyan idős egriek, akik még emlékeznek arra, hogy a Grőber-féle szőlőben szüretkor a gazdának piros és fehér szőlőfürtökből készítettek a vincellér irányításával, nemzetiszínű szalagokkal díszített koszorút, azaz nagy fürtöt, melyet a gazda sokáig őrzött a szüret után is. Többen a présházban tartották, de voltak akik otthon a tornácra akasztották ki. Állítólag volt olyan eset is, hogy a gazda a présházban a következő szüretig is megőrizte a szüreti koszorúját.

14 A koszorúról azt tartják az egri öregek, hogy „a bő termést jelképezte", „a'vót a mulaccság jeli". 10. MADARASSY László 1929. 162. 11. A festőművész 1859. nyarán Tahiban nyaralt. A szőlők és a község „festői népviselete" késztette arra, hogy a népélet egyik ünnepi mozzanatát, a szüretet megfesse. A helyi református lelkész segített neki az alakok összeszedésében. A vázlatot napokig festette beállítás után a helyszínen, amit a pesti műtermében fejezett be. TRAGOR Ignác 1907. 96-97. 12. Eger, 1890. okt. 7. 320. 13. Vő.: Egri Népújság, 1928. okt. 9. 2. 14. Dongó Antal egri szőlőműves szíves szóbeli közlése. 356