Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Bereznai Zsuzsanna: Adatok a házkultuszhoz

az, ha a „gazda" kihajtott valahová a portáról, keresztet vetett a szekér elébe „Jézusom, segíts!" vagy „Jézus, Mária, segíts!" szavakkal, hogy ne érhesse rontás az úton.

101 E szokások másik csoportjában meghatározott végre nem hajtható cselekvések szerepelnek feltétel jellegű mozzanatként, s a meghatározott módon végrehajtott kilépési és kiadási tilalom biztosítja a rontás megelőzését vagy erejének megsemmisítését: Sírokban egy lányt megrontottak, és a derecskéi tudós ember azt a tanácsot adta, hogy három napig semmit ne adjanak ki a portáról, akkor a rontás megszűnik.

1(l2 Mátraderecskén naplemente után nem lehetett kivinni a gyereket a házból, mert féltek, hogy megrontják.

u0 Bükkszéken az asszony, míg maga nem vetett, nem adott ki magot a házból, mert akkor a sajátja nem kelne ki.

1

"

4 Párádon a „pectejet" az első fejést nem lehetett kiadni a házból, mert elviszik a tehén hasznát.

105 (2) A lakóház és az udvar viszonylatában megfigyelhető szokások: Hatvanban jégesőkor sütőlapátot és fejszét vágtak ki az udvarra, hogy a portában ne tegyen kárt a vihar.

106 Vidékünkön sok településen ismert az a hiedelem, hogy nem szabad a házból az udvarra kiönteni a vizet éjszaka, mert akkor a ház halottait öntik le.

107 Az eddig bemutatott példák a ház mágikus belső teréből kifelé irányuló mozgások védelmére vonatkoznak, de az ezzel ellentétes irányú, a ház felé irányuló mágikus erőkkel szemben is védelmet kellett biztosítani. Bélapátfalván a boszorkány bedobott az udvarra egy nagyon szép zsebkendőt. A fiatalasszony felvette és belehalt a rontásba.

108 A kútnak fontos szerepe volt a népi gyógyászatban. Különösen az árpa gyógyítására alkalmazták. Bekölcén úgy gyógyították ezt a betegséget, hogy a kútgémről lecsöppenő harmatot tették rá.

m Hatvanban háromszor belenéztek a kútba és három árpaszemet dobtak bele, hogy a baj elmúljon. "° Ugyancsak Hatvanban karácsonykor almát tettek a kútba, arról ittak, hogy egészségesek legyenek.

111 A beltelken elhelyezkedő kerthez is kapcsolódik hiedelem. Karácsondon a halott ruháit összeszedik, az udvaron elégetik, a hamut pedig összeszedik és a kertben eltemetik. Az apa a gyerek „mását", azaz a méhlepényt elássa a kertben, hogy a gyermek felnőtt korában is visszavágyakozzék a házhoz.

112 A lakóház A család életének központja a lakóház, melynek kitüntetett elemei különböző óvóelhárító funkciókkal rendelkeznek. A mindennapi élet folyamán és a kitüntetett időpontok alkalmával a lakóházhoz kapcsolódó hiedelmek egy csoportjában a lakóház mint a külső, rontó erejű elemekkel szemben álló, óvó-elhárító funkciójú tér szerepel. A lakóház mint szervezett tér elhatárolódik a természet kozmikus és kaotikus terétől. 101. Saját gyűjtés, 1986. 102. Saját gyűjtés, 1986. 103. ENA 1359-72 104. ENA 1979-77 105. ENA 1206-69 106. ENA 1129-70 107. ENA 1575-73 108. ENA 1191-61 109. ENA 1345-72 110. ENA 1229-70 111. ENA 1229-70 112. ENA 2849-84 342