Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Bodó Sándor: A fogatok szerepe a paraszti társadalom ünnepein

ágyáért több kocsikkal, sőt lovasok is nyargalódzva és nagy kurjongatások között „menjenek, s ugyancsak tilalmazták a „kendőkből készített zászlók alatt"-i zajongásokat.

13 1827-ben BALOGH Sámuel írja a gömöri parasztlakodalmakkal kapcsolatosan, hogy „Minekutána felrakodnak, mindenik kocsisnak lovára tartozik a menyasszony kendőt adni. Az első kocsist (aki legelői megyén) illeti pedig az, hogy a kendőfát kivágja, melyet fejszével kell kivágni, mintha igazi élőfa volna, s övé annak tetején lévő kendő a pántlikákkal együtt".

14 Egy hasonlóképp 1827-28-ból származó baranyai leírás szerint „Ha kül-földről kell a' Leányt hozni, hány kotsi kívántatik, mindenik kotsira hányan ülnek, meghatározzák. Zászlókat hármat négyet készítenek tzifra keszkenőkből pántlikákból, elég tsinossakat."

15 A baranyai horvátok esküvőin a két násznép ebéd után együtt indult el. „Amennyiben lovaskocsin mentek, a lovakat szőttes díszkendőkkel feldíszítették." „Ha a menyasszonyt kocsin hozták, leszállás után első teendője az volt, hogy az egyik hámistrángot gyorsan kikapcsolja és azt a ló hátára dobja: ezt azért csinálta, hogy a jószág körül ügyes legyen."

16 A lakodalmi szokások között a járművek - természetesen zömmel autók - szalagokkal, kendőkkel, papírfüzérekkel történő díszítése mind a mai napig az ország szinte minden területén továbbél. Erdélyben az egykori Kolozs megyében a temetési menetben is volt szerepe az ökörfogatoknak. Magyarszovátán négyes fogat vitte a temetési menet idős nőtagjait és a gyerekeket a temetőbe és vissza. A fogat persze az alkalomhoz illően mentes volt minden dísztől.

17 Szegeden és környékén viszont - ha a halottakat kocsin szállították - a meglett korút fekete, a fiatalt pedig fehér lovak húzták. A szállító kocsik lovainak szerszám „fejlőjére" fehér kendőt kötöttek, amelyek (mint a lakodalom esetén is) a kocsist illették.

18 Ünnepi alkalmai voltak egy-egy faluközösségnek, amikor templomtornyaiba új harangok kerültek. A drága és mindig nagy terhet jelentő harangot az öntőhelyről, vagy később a legközelebbi vasútállomásról ünnepi kíséret mellett általában ökrös szekérrel szállították a templomhoz. KISS Lajos leírása szerint kimagaslóan díszes tornyos járomba fogott ökrök szállították az 1930-as években a kékesei református templom harangját a faluba a kisvárdai vasútállomásról. A jószágokat alaposan letisztították, szarvaikat kőporral (budai földdel) súrolták, üvegdarabbal megkaparták, majd langyos meleg vízzel megmosták, hogy szarvuk tövén láthatóak legyenek a barnapiros vérkarikák, végül szalonnával kizsírozták vagy napraforgóolajjal bekenték. Rendkívüli alkalmakkor szokás volt a bodza érett bogyójával bekenni, hogy pirosas legyen, az ökrök külső szarvára piros bojtos kötelet kötni, nyakára pedig rézzel kivert sallangos, széles szíjjal csengőt csatolni.

19 Szabolcsban éppúgy, mint Eger környékén (pl. Felnémeten) zöld ágakkal és virágokkal is feldíszítették a jármokat, valamint az ökrök testét harang szállításakor. Ugyancsak rendkívüli eseménynek számított a falvak nagyméretű határbarázdáló ekéjének használata. A kérdésre GYŐRFFY István irányította a figyelmet, amikor megjegyezte, hogy évenkénti határjárás és földosztás alkalmával használták azokat, amikor a község határát közerővel körbebarázdálták, megelőzendő a határvillongáso13. TÁLASI István 1977. 73. 14. PALÁDI-KOVACS Attila 1985. 155. 15. HOFFMANN Tamás 1954. 523. 16. SAROSÁCZ György 1983. 282-283. 17. BALASSA Iván-ORTUTAY Gyula 1979.599. 18. BÁLINT Sándor 1980. 196, 199. 20* 307