Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Bodó Sándor: A fogatok szerepe a paraszti társadalom ünnepein

tetve. Különösen az első díszes: kifúrt tojásokkal, pattogatott kukoricával és színes papírláncokkal rakva. Az első pár ökör külső szarvára egy-egy hímzett vőfélykendő, a másik két pár ökör szarvaira egy-egy piros kartonkendő kötve, valamennyi nyakán széphangú csengők. Magán a szekéren a négy lőcs mellé ütnek egy-egy fenyőfát szintén tűzésekkel, a vasútállomásról elkért távírószalagokból készített bojtokkal díszítve. .. Az ökröket kísérő béres szüntelen pattogtat hosszú ostorával." Mezőkövesden négyökrös szekérrel szállították lakodalmakkor a násznépet. A szekeret zöld gallyakkal díszítették fel, a villásszarvú magyar ökörpárok külső szarvhegyére színes bojtot húztak, az ökrök nyakába pedig egymással összehangolt, egymásnak felelgető „szavú" csengőket kötöttek. Az elöl haladó ökörpár jármát virágokkal, zöld gallyakkal ékesítették. Szabolcsban piros bojt, csengő, díszes járom került lakodalom alkalmával az ökörpár szarvára és nyakára, a jármot mezei virágokkal, zöld ágakkal bokrétázták fel, a külső szarvak végére pedig még színes kendőket is kötöttek. Az ökörpárokkal mindenütt egy-egy ünneplőbe öltözött gazda foglalkozott.

3 Ha több igája volt egy gazdának, a cifrát tette ökrei nyakába vásárba, kaláka munkába menet és egyéb ünnepibb alkalmakkor. Lakodalmakon természetesen egyre többször kaptak szerepet a XIX-XX. században a lovasfogatok is Erdélytől Baranyáig. A Sóvidéken a lovakat időben kúrálták, hogy fényes legyen a szőrük. A lónak a fejére és a hámjára puszpángkoszorú került. Láncaikat pedig rövidebbre kötötték, hogy kecegjenek. Kalotaszentkirályon a kocsi lőcse mellé felcifrázott fenyőfákat ütöttek, a lovakon csengők, fülük mellett pedig kendők voltak.

4 Nagyszalontán az ágy vitelnek csengőzés a neve, mert csengős-szerszámos fogatot használtak.

5 Beregben, s a Nyírségben a lakodalmi vendégek szekereken érkeztek, télen pedig szánon. A szekerek - nagyobb lakodalomban 12 is- körüljárták a falut, a lovak fel voltak „boglározva, füleiken kendő, szalag volt."

6 A Hajdúságban a menyaszszony kelengyéjét csengős felkendőzött lovas szekereken,

7 a Jászságban és a Szigetközben „felpántlikázott lovakkal" szállították a vőlegényes házhoz,

8 Mezőkövesden pedig a vőlegény ajándékát vitték lovas kocsikkal, ahol „az egyik ló nyakába csengőt akasztanak, a lovakra szalagot kötnek, fejükre kendőt, sörényükbe pántlikát fonnak". A szekereket szalagokkal és perecekkel díszítették fel.

9 Mezőberényben a lakodalom kellékeit hordták össze „felpántlikázott, virágos szekéren, a lovak nyakába csengővel."

10 Felsőtárkányban a századforduló körül négylovas, csengős kocsin szállították az ágyat. „Addig nem indult el a kocsi, míg a lovakat fel nem kendőzték. A ló fejére, a szügyére és a derekára kötött 3 fehér zsebkendő később a kocsisé lett."

11 örhalomban az ágyvitelt helyketőkkel (színes szalagokkal) és csengőkkel felékesített lovak által vont kocsikkal végezték. Fedémesen pedig a polgári eskütételre mentek olyan kocsikkal, amelyeket virággal, szalagokkal díszítettek fel.

12 A majsai tanács 1821-ben tiltotta, „hogy a menyasszony 3. BALASSA Iván-ORTUTAY Gyula 1979. 581-583.; FÉL Edit-HOFER Tamás 1969. 3233.; KÓS-SZENTIMREI-NAGY 1978. 164, 167, kép.; KISS Lajos 1937. 320.; HOFERTamás-FÉL Edit 1975. 492. kép.; KÓS Károly 1976. 363.; 1980. 237-238. 4. MADÁR Ilona 1983. 225. ; FÉL Edit-HOFER Tamás 1969. 33. 5 SZENDREY Zsigmond-SZENDREY Ákos é. n. 199. 6. SZABÓ Gyula 1985. 348. ; ERDÉSZ Sándor 1974. 275. 7. BALOGH István 1969. 255.; 1973. 278. 8. SZABÓ László 1982. 293.; TIMAFFY László 1980. 164. 9. DALA József 1973. 692-693. 10. SZABÓ Ferenc 1973. 382. 11. BAKÓ Ferenc 1948. 146.; 1955. 367. 12. SZABÓ Imréné 1986. 101. 306