Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Cs. Schwalm Edit: A Heves megyei summások életmódja

A summás elnevezés a néprajzi irodalomban az 1870-1880-as években bukkan föl az ilyen bérmunka formában elszegődő bükk- és mátraalji szegényparasztok megnevezésére, s a szó a századfordulón válhatott ismertté.

14 A mezőgazdasági idénymunkások szerződhettek egyfajta munka elvégzésére is: pl. csak az aratás vagy cséplés elvégzésére, csak cukorrépaszedésre stb. Köthettek szerződést 2-4 hónapra, az arra az időszakra eső minden munka elvégzésére. De legtöbbször 6 hónapra mentek summásnak (április végétől október végéig). Sokszor azonban ez az idő november közepéig is kitolódott, ha nem tudtak minden munkát befejezni. Néhány esetben 8 hónapra leszegődött summásokról is tudunk, illetve előfordult, hogy valaki a summásmunka lejárta után is az uradalomnál maradt téli munkára, főleg az állatok mellett. Z/. A munkaszerződések, gazdasági szerződések A munkavállalók kötelességeit, az elvégzendő munkát, elhelyezést, bérezést stb., valamint a munkáltató jogait szerződésben rögzítették. Az 1898. II. te. szabályozta a munkaadók és a mezőgazdasági munkások közötti jogviszonyt. Ennek betartására a szerződéskötések előtt - a munkaadók jogainak, esetleges jogsegélyének érdekében- a megyei és községi elöljárók nyomatékosan felhívták a munkaadók figyelmét.

15 Az ő érdekük is az volt, hogy idejében munkát találjon mindenki nyárra s ezzel elejét vegyék az elégedetlenségből, munkanélküliségből származó esetleges szervezkedéseknek, zendüléseknek.

16 Az Eger környéki falvakról olvashatjuk az egri járás főszolgabírójának jelentésében 1898-ban: „... a többi községek még nyugodtak, s ha a munkára tavasszal elmennek, megszűnik a mozgalom. ... Szomolyán ... részben az elöljáróság, részben a törvények ellen izgattak.... semmivel nincsenek megelégedve ... azon felül még 80-90 ember nyári munkára sincs elszegődve."

17 A munkanélküliség növekedésével mind nehezebb lesz elhelyezkedni, gyakran több százan maradnak munka nélkül. A földművelésügyi minisztériumba tucatszám érkeznek a munkáért könyörgő, alázatos hangú levelek. Kistályáról 50 ember nevében kérnek 1923-ban munkát, Kömlőről 30 aláírással érkezik levél, munkát várva.

18 A munkaszerződések meglehetősen egyoldalúak, a gyakran pontatlan meghatározás egyértelműen a munkaadók érdekeit képviselte. A munkát és munkást önkényesen bírálták el, igen sok a fizetés nélküli többletmunka, amit a munkások kötelesek elvégezni. 14. SÁRKÖZI Zoltán 1965. 341-343. 15. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Irattára 3/II./3942. A tiszafüredi főszolgabíró levele Tiszanána község elöljáróságához. Tiszafüred, 1905. VI. 8. 16. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Irattára 3/H./3942. Az aratási szerződések megkötésének ügyét tárgyalja Majzik Viktor Heves vármegyei alispán több körlevele is, 1904-ben, 1905ben és 1914-ben. 17. Az egri [arás főszolgabírójának jelentései az agrárszocialista mozgalomról. 1898. február 28. Miskolci Állami Levéltár Borsod vármegye alispánjának iratai. 1898. 599/4436.2384. sz. In.: DEÁK Gábor-GYIMESI Sándor 1965. 144-146. 18. Parasztsors-parasztgond 1919-1944. 1960. 44-45., 105-106. A Heves megyei alispáni jelentések évről-évre ismétlődő része: „... igen tekintélyes számú munkásunk maradt szerződés, illetve munka nélkül". A kivándorlási láz egyre nő, sokan a tengeren túlon látják megélhetésük biztosítását. Különösen a pétervásári járásban nagy a kivándorlók száma. SZÁNTÓ Imre 1956.31-32. 279