Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Varga Marianna: Vászonruhák tisztítása az Ipoly mentén

vas) kihúztuk, aztán azzal beeresztettük a vasalóba, és így vasaltunk." 34 Szénvasaló az 1914-es háború előtt még kevés háznál volt található. A vasalásnál már nem volt ele­gendő az asztalt lepedővel leteríteni, mint a mángorlásnál. A lepedő alá vastag pokrócot tettek, őrhalomban az 1940-es évektől a jobb módúak vasalódeszkát is használtak. A gyolcsból, batisztból készült öltözködési és lakástextileket vasalás előtt házilag főzött búza- vagy burgonyakeményítővel kikeményítették. Elsősorban az ingeket, de például az alsószoknyákat is keményítés után száraz ruhába csavarták és egy fél óra múlva már vasalták is. Az első világháború után folyamatosan elterjedt a vasalás, a mán­gorlás már csak az egyszerűbb vászonféleségekre (lepedő, törülköző, abrosz) vonatko­zott. Az 1950-es években a mángorlót teljesen felváltotta a vasaló. Napjainkban a kutatott területen szinte általánossá vált a mosógép használata, ha­gyományos mosási módozatokra, a mángorlásra a 40 esztendőnél fiatalabb adatközlők már nem is emlékeznek. IRODALOM KAPCZÁR Róza 1978. A víz szerepe a paraszti háztartásban és a faluközösség szokásaiban. Mátraderecske. Néprajzi tanulmányok. Eger. Magyar Néprajzi Lexikon (MNL) 1980. III. Bp. MORVAY Judit 1956. Asszonyok a nagycsaládban. Bp. Marianna Varga Die Reinigung des Leinenzeugs im Gebiet entlang der Ipoly Die Daten über die traditionelle Methode der Reinigung des Leinenzeugs sam­melte ich in den 50-er Jahren in den Dörfern entlang der Ipoly an Hand der noch beste­henden Praxis und mündlichen Überlieferungen. Im Jahre 1952 fixierte ich in örhalom auch im Bild die schon damals als Seltenheit geltende Waschmethode, und an die sich auf meinen Studienreisen in den Jahren 1984/1985. nur noch die Ältesten unter den Befragten erinnerten. Im Laufe des Jahres ergaben sich die Anlässe zum Waschen aus Tradition und der Menge des Leinzeugs. Man wusch höchstens sechsmal: vor den großen Feiertagen, vor und nach der Ernte. Die Arbeitsgeräte und die Arbeitsprozesse waren in den Dörfern an der Ipoly ähn­lich, ebenso wie im Gebiet wo die Paloczenforschung durchgeführt wird. Den Hanf, die Leinwand, die halbbaumwollene (Hanf + Baumwolle, Flachs -I- Baumwolle) oder die schon abgenutzte baumwollene Leinwand hat man gebeucht. Die neue baumwollene Leinwand, das Linnen und die weiteren aus Fabrikmaterial gefertigten Bekleidungs­stücke, Haushalts- und Wohnraumstextilien wurden mit hausgemachter Seife zwischen den Händen gewaschen und im naheliegenden Bach gespült. 34. Adatközlő: Ballá Ignácné, Hegedűs Ilona (sz. 1900) örhalom. 274

Next

/
Oldalképek
Tartalom