Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Varga Marianna: Vászonruhák tisztítása az Ipoly mentén

3. kép. Fahamu szitálása a hamusabroszra 4. kép. A hamuval teli abrosz felvétele a földről 5. kép. A hamuval telt abrosz 6. kép. A mosásra kerülő ruhára elhelyezése a lúgzókádra forró vizet öntenek A lúgzókád tetejét hamusabrosszal, „ponyussal", lepedővel letakarták és körül a lúgzó peremére kötötték.

19 A hamusabrosz méretei egy rendes abrosz méreteivel megegyeztek, de sokkal durvább kenderfonalból szőtték. Mielőtt a hamusabroszt feltették, előbb a földön, rostából rászitálták a hamut (3. kép), óvatosan, „nehogy üszök essen a vastag vászonlepedőre".

20 Ha kevés volt a ruha, keveset, ha sok volt a ruha, sok hamut szitáltak, őrhalomban a hamusabroszra három szakajtó hamut rostáltak a jobb módú gazdáknál. Két asszony óvatosan tette rá a ruha tetejére(4-5. kép). A lúggyűjtő edényt a csurgó, vagy a szakái alá helyezték és megkezdték a lúgzást. Őrhalomban és Dejtáron mindjárt forró vizet öntöttek a ruhára (6. kép). „Forraltunk 30 literes fazékban vizet, ebben egy negyed kilogramm mosószóda volt. Akkor öntjük rá az első szódás vizet, amikor a hamusabrosz még nincsen rajta. Egy másik 30 literes fazékban is vizet teszünk fel, aztán ha ez is forr már, akkor a hamura öntjük. Ami 19. MNL

III. 643. hamusabrosz=hamvas, párfedél, lazsnak. 20. Adatközlő: Ballá Ignácné, Hegedűs Ilona (sz. 1900) őrhalom. 268