Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Kisbán Eszter: „Köleskását hoztam, mégpedig cukrozva…” (A cukor bevezetése a parasztoknál Magyarországon)

„Daragáncot hosztam, mégpedig cukrosat, Apró szőlővel van jól kipallérozva" A nyomtatott vőfélykönyvek édes kásáinál először új szövegeket találunk. Az elsőt Egyed Antal rk. pap, a tudományos akadémia levelező tagja, dunaföldvári vőfélykönyvében, 1852-ben. О évtizedeken át a városban élt, részt véve figyelte a lakodalmakat, s eredeti könyvét a helybeliek számára csak azért írta, hogy a vőfélyek „csinosabb nyelven" szónokoljanak. így ételei biztosan valóságos dunaföldvári gyakorlatnak tekinthetők. Cukros kásája 10 soros szövegének csak az elejét idézem, a befejezés a kásapénzgyűjtést indítja. „Mikor a' kását hozza. íme! a' szakácsné kásával is szolgál, Rajta apró szőlő, és nádméz bőven áll." A következőt a Rábaközben felnőtt értelmiségi Vargyas Endre (1842-1913) rábaközi vőfélykönyvében találjuk, 1867-ben. „Mikor a vajas kását adja fel. Tessék, uraimék, itt a vajas kása! Széles e világon nincsen ennek mássá. A sok apró szőlő csak ugy nevet rajta. Rágni se' kell ezt még. Néni! hát csak rajta! Jó étel, mondhatom, meg is van czukrozva, Bezzeg nem fogta meg tűznél ezt a kozma. Nem is kell más hozzá, csak egy kis fújó szél, S ki ilyent sokáig eszik, az soká él." A végig eredeti szöveget hozó munkában éppen e vers kozma rímre végződő sora az egyik hely, amely emlékeztet az ún. váci vőfélykönyvben közölt szövegre. A „fújó szél" párhuzam alapja azonban országszerte elterjedt közmondás. Más szöveggel szerepel a cukros kása a biai lakos Karikó János - 1895-ben Rózsa Kálmánnál Budapesten kiadott - vőfélykönyvében. Ugyanazt a szöveget hozza a Müller kiadó Budapesten megjelent kötete, majd pontosan megismétli Dobos Vendel 1905ben Tabon közreadott füzete. „Kása-bevitelkor. Ne hagyjuk el öreg apáink szokását, A vacsora végén együnk egy kis kását, Tekintsük ezt ugy mint az Isten áldását, Nem ehetünk mindig töpörtős pogácsát. Czukor is van rajta, a mi azt illeti, Apró szőlő is van, bárki megnézheti. De erszényét minden ember készítheti,' Mert ennek az árát most már megfizeti." 251