Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Paládi-Kovács Attila: Népi mészégetés a Gömör-Tornai karsztvidéken

Legtöbbször haluskát, trapacskát szoktak főzni, mint az ölfavágók és a szénégetők.

38 Mellesleg a mészégetők nagyobb része télen ölfavágást szokott vállalni. A kecsői és a velük szövetkezett csoltói, hosszúszói mészégetők rendszerint öten voltak egy-egy pariiban. Egyes munkafázisokban dolgoztak a kezük alá napszámosok is, akik a mészgödör kiásásában, a kő szállításában és a tüzelőfa kivágásában, összehordásában, fuvarozásában segédkeztek. A pelsőci Nagy hegyen asszonyok segédkeztek a kivágott fiatal nyírfák, sarjadékok szállításában, ők vezették a lovakat, miközben húzatták a gallyakat a hámfához kapcsolva. Öt összeszokott férfiből álló partijuk képes volt párhuzamosan két-három mészkemence munkálatait elvégezni. Előfordult, hogy három kemencéjük állt egymás közelében. Egyik folyton égett, tüzeltek benne, egy másik, már kiégett kemencét ugyanakkor bontottak, mázsáltak. Egy harmadikat pedig éppen újonnan raktak, építettek. Két gyakorlott mester, ha nekigyűrközött és hajnaltól sötétedésig dolgozott, egyetlen nap alatt is felépített egy kemencét. Aggteleken csupán 2-3 emberből állt a szűkebb munkatársulás. Két mészégető mesterből, akik a kővágást, a kemencerakást és az égetést is végezték, meg egy fogatosból, aki a követ, tűzifát hordta a kemencéhez. Nekik a kemence elkészítése 3-4 napig eltartott.

39 Répáshután három ember dolgozott együtt, ők két nap alatt rakták meg a kemencét, aztán a mester a felesége segítségével még egy napig dolgozott a kemence tapasztásán.

40 Debrődön (Abaúj -Torna) a mészégető gazda lehetőleg állandó napszámosokat alkalmazott, akik a gödör kiásásától a kemence megrakásáig mindenben segédkeztek. Bevonta a munkába a családtagjait is, akik leginkább a kemence befejező munkálataiban segédkeztek. Apróköveitek és a tapasztásba is közreműködtek. A debrődi mészégetők esténként hazajártak aludni a faluba. A mészkemencék a falutól alig 2-3 km távolságban álltak. Csupán a kemence begyújtását követő napokon maradt kint éjszakára két férfi, aki rakta a tüzet, felügyelt a kemencére. Volt a kemencék közelében egy kolyiba, ahová behúzódhattak rossz idő, eső idején.

41 BAKÓ Ferenc a bükki mészégetők munkaszervezeti formáit vizsgálva igen változatos formákat talált. A bandának, csapatnak nevezett munkatársulások létszáma a Bükkben 3 főtől 12-ig váltakozott. Uradalomnak sohasem bérért, hanem részért dolgoztak. Rendszerint az égetett mész felét, harmadát kapták meg.

42 A részes mészégetés emlékét Gömörben már nem említették az adatközlők. A XIX. század végén megjelenő bérlők voltaképpen erdőt béreltek uradalmaktól vagy közbirtokosságoktól és mészégetőket, fuvarosokat, napszámosokat fogadva szervezték a mésztermelést. Maguk gondoskodtak a mész értékesítéséről is. A bérlők és alkalmazottaik viszonyát a tőkés vállalkozó és a munkás szembenállása jellemezte. A mészégető csapat, Gömörben parti vezetőjét többnyire majszternek nevezték. Kialakult a vállalkozók által szervezett mészégetés Gömörben is. A kecsői, csoltói mészégetők emlékei főként erre a formára vonatkoznak. Aggteleken, Lucskán, Debrődön maguk a paraszti mészégetők dolgoztak önálló vállalkozóként, maguk hasznára, családi munkaerőt (nőket, gyermekeket) is bevonva. A legtöbb hagyományos elemet őrző paraszti mészégetők csapatának vezetőjét többnyire gazda néven emlegették.

43 38. Garai Béla (szül. 1908) kecsői mészégető közlése. 39. BÓDIS Ilona 1983.190-191. 40. PETERCSÁK Tivadar 1984. 89. 41. GÖRCSÖS Mihály 1979.104-105. 42. A bükki munkaszervezeti formákhoz: BAKÓ Ferenc 1963. 298-299. 43. GÖRCSÖS Mihály 1979.106. 197