Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)
Szabadfalvi József: Az ősi sertésfajták Magyarországon
alakulhattak ki. 80 E kettő természetesen a szalontait és a bakonyit jelenti. Nem említik, de valószínűleg nem tagadják a lengyel sertést és az erdélyi tüskésszőrűt, amelyeknek a Kárpátokon kívül kell keresnünk a rokonait. Az ősi tájfajtákat elsősorban extenzíven tenyésztették. Takarmányozásukról alig gondoskodtak. Ez csak odáig terjedt, hogy olyan területeken pásztorították a nyájat, ahol a természetes vegetáció nyújtott „terített asztalt". Nyáron réten vagy legelőn, télen makkos erdőben tartották. Néha levágás előtt takarmányon „javították". Állandó otthonuk, óljuk alig volt. A nyájakban a hím és a nőstény disznók együtt jártak szabadon párzottak és a természet ritmusa szerint hozták világra utódaikat. Az állatok okszerű tenyésztésével, szelekciójával nem sokat törődtek. Az állatokkal csupán a pásztorok foglalkoztak, ők gyógyítottak is. A szabadban pásztorított állatok gyakran találkoztak vadon élő társaikkal, azokkal kereszteződtek is. 81 Ez ismét visszahatott az amúgy is vad sertések szilaj ságára. IRODALOM ANDRÁSFALVY Bertalan 1975. Duna mente népeinek ármenti gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. Tanulmányok Tolna megye történetéből VII. Szekszárd. BÁLINT Sándor 1976. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj néprajza, I. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75. 2. Szeged. BÉL Mátyás 1984. Magyarország népeinek élete 1730 táján (szerk.: WELLMANN Imre). Budapest. BENCSIK János 1971. Paraszti állattartás Hajdúböszörményben. Tanulmányok Hajdúböszörmény néprajzához. Közlemények a Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetéből, 24. Debrecen. BENES, Emerich 1934. Die ungarische Schweinezucht. Budapest. BÖKÖNYI Sándor 1958. A budai várpalota ásatásának állatcsontanyaga. Budapest régiségei, XVIII. 455^86. Budapest. 1963. A budai várpalota ásatásának állat csontanyaga, II. Budapest régiségei, XX. 395-425. Budapest. 1968. Az állattartás történeti fejlődése Közép- és Kelet-Európában. Agrártörténeti Szemle, X. 272-342. Budapest. 1974. History of domestic Mammals in Central and Eastern Europe. Budapest. BREHM, A. 1960. Az állatok világa I-IV. Budapest. CSAPÓ Lajos 1888. A sertéstenyésztés. Budapest. DANKÓ Imre 1963. A gyulai vásárok. A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadvány, 44-46. Gyula. DELY Mátyás-DELY József 1867. Gyakorlati s elméleti sertéstenyésztés. Pest. DORNER Béla 1908. A sertés Magyarországban. Budapest. 80. MATOLCSI János 1982, 272-274. 81. A tenyésztett és a vadon élő sertések kereszteződéséről van néhány adat a magyar néprajzi irodalomban, ezeket külön írásban közelesen összefoglalom. 169
