Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Balassa M. Iván. Cselédházak a magyarországi nagybirtokokon

Az önálló, a lakóhelyiségből nyíló kamrák arra vallanak, hogy az „építési program" szerint egy-egy lakórész eredetileg csak egy család lakásául szolgált. Ezt támasztja alá a XIX. század eleji, a hőgyészi Apponyi-uradalom számára készített terv is, itt ugyanis feltüntetik azt, hogy a szoba két család részére készült, s ennek megfelelően két kamra nyílik belőle. A helyiségek ennek megfelelően méretezettek, hiszen a szobák 35,63, a kamrák 14,25 m

2 alapterületűek. Ez az épület részben már előrevetíti azt a képet, amit a XIX. század végén láthatunk. így pl. 1894-ben ugyancsak Tolna megyében Szemcse-Csehiben (ma Iregszemcse) az ott lévő cselédházakról készítettek összefoglaló jelentést. Kiragadva az egyik épületet, a Hékút-pusztán álló 31. sz. házat, melyben 10 lakás volt, s melyben a két sorban lévő lakóegységeknél a kamra nem szerepel, megállapítható, hogy az egyes lakásrészek kb. 40 m

2 alapterületűek. Egy részükben csak egy család lakik (2 felnőtt-2 gyerek; 2 felnőtt-1 gyerek) de többségükben kettő (4 felnőtt; 4 felnőtt-5 gyerek; 4 felnőtte gyerek; 4 felnőtt-2 gyerek; 4 felnőtt-2 gyerek; 4 felnőtt-3 gyerek; 4 felnőtt-3 gyerek; 3 felnőtt-2 gyerek). Rendkívül figyelemre méltó, amit a felméréshez dr. Hangéi Ignácz tisztifőorvos hozzáfűz: „A lakások vázlatát a benne lakó egyének számával összehasonlítva, a túlzsúfoltság oly nagymérvű, hogy közegészségügyi tekintetben emelhető aggodalom nélkül a legtöbb lakásban a jelenlegi lakók fele, néhol egyharmada, de igen sok esetben csak egynegyede hagyható meg, a többi részére új lakóhelyek építése elkerülhetetlen kötelesség. Az intensivebben több ember- s' állati erővel űzött mezőgazdaság személyzete az ötven év előtti gazdálkodásnak 8-10 szeresére emelkedett, az ezen személyzet elhelyezésére szükséges helyiségek, illetve légtartama a lakásoknak ma is azon állapotban van mint volt 50 év előtt.. ."

41 Tehát, már a XIX. század végén - legalább is Hangéi tisztifőorvos számára - világos volt, hogy a nagybirtok munkaerő-szükségletének növekedésével, a századvég konjunkturális viszonyai közepette nem tartott lépést a „beruházás", a cselédházak bővülése, és az eredetileg többnyire egy-egy család számára készített cselédlakások több, nemegyszer 3-4 családot is kénytelenek voltak befogadni. Kialakult az a kép, melyet talán legnagyobb hatásúan ILLYÉS Gyula örökített meg az 1936-ban megjelent szociográfiájában, a Puszták népében. 41. TÉRVÁZLATOK ... 1985. 368. 130