Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Selmeczi Kovács Attila: A palóc „terhes komra”

7. kép. Lisztesláda a gabonáskamrában. Sajópüspöki, Borsod m. Selmeczi Kovács Attila felv. 1983. A kisebb gazdaságokban különböző méretű ácsolt és szegeit ládák egyaránt előfordultak a kamrabeli szemestermény és liszt őrzésére. Ezeket ugyanazon szóval illették, mint a beépített gabonarekesztékeket. Egyedül Mikófalván (Heves m.) tettek méretbeli különbséget köztük, mely szerint a hambár nagyobb volt, mint a szuszék.

36 A XVIII. század elejétől a nógrádi jobbágygazdaságokban a terhes kamrában használt gabonatartó legelterjedtebb megnevezése a szuszék, aminek az űrtartalma 5-70 kila között változott. A gazdagabb jobbágyoknak 5-7 szuszékjuk is volt. A hambár legkorábbi előfordulása 1733-ból ismeretes ezen a vidéken. A kétféle megnevezés - és feltehetően 36. „Régen is a magtár az istálló mögött vót, a ház végibe. Hambár vót benne, három rekesztékes. Szuszék is vót deszkábul, keményfábul rakva. Gabonát is tartottak benne. A hambár nagyobb vót." Kelemen Puskás István (1887) közlése. -Az egyes tárolóeszközök tipológiai rendszerezését adja FÜZES Endre 1984. 119 \