Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Selmeczi Kovács Attila: A palóc „terhes komra”

2. kép. Búzásház a rakodókert végében. Bükkszenterzsébet, Heves m. Selmeczi Kovács Attila felv. 1966. A Tárna vidékén viszont a nagyobb gazdák portáin a búzásház a lakóépülettől jóval távolabb, a csűr mögötti rakodókert végében kapott helyet tűzbiztonsági okból (2. kép). Tarnaleleszen, Bükkszenterzsébeten (Heves m.) jobbára a század elején emelt kő- és vályogépületek egy helyiséggel rendelkeztek, melyek alatt néhol zöldségespincét is kialakítottak. A szemestermény raktározására szolgáló többrekeszes hombár az ajtóval szemben helyezkedett el (3. kép). A lakóháztól független, önálló gabonatároló épületekkel kapcsolatban FÜZES Endre megállapította, hogy a felvidéki gerendavázas gabonás meglehetősen szűk területen terjedt el (Nógrád, Heves és Borsod megyében), de ott sem volt általános, mert csak a jobbmódú gazdák építették. Elterjedési ideje a múlt század második felére tehető, amit megerősíteni látszik ezen a területen az ekkor még kimutatható gabonásvermek és ácsolt gabonásládák használata.

16 Az archivális adatok ellenben arról bizonykodnak, hogy az önálló gabonások használata korábbi időre nyúlik vissza, építésükben pedig az ásványi anyag (kő, vályog), valamint a zsindely és cseréptető alkalmazása nagyobb szerepet kapott. Az önálló gabonáskamrák aránylag szerény számú előfordulásával szemben jóval gyakoribb - ha nem is általános - a lakóházzal egy fedél alatti külön bejáratú tárolókamra, ami a hagyományosan háromosztatú palóc lakóházat negyedik helyiséggel bővítette.

17 Noha az egykori palócház fűtetlen hátsó (harmadik) helyisége eredendően a tárolás funkcióját töltötte be, amint azonban a múlt század végén PÁPAI Károly általánosítható érvénnyel írta: „a komra éléstárul és ruhatárul szolgál, meg ahol nagyobb a család, 16. FÜZES Endre 1984. 190. 17. A palóc ház alaprajzi fejlődéséről társadalmi rétegződés szerinti szemléletes áttekintést nyújt BAKÓ Ferenc 1975. 8 Az egri múzeum évkönyve 113