Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)
Kiss Péter: Gyűjtemények és múzeumok Egerben 1951-ig. I.
1911: Lóczy Lajos levelet intéz az érsekhez, amelyben a következőkről értesíti: ebben az évben a húsvéti ünnepek alatt az intézet három geológusa tanulmányúton volt Egerben. Ennek során megnézték a múzeumot is, és a régiségtár egyik ablakfülkéjében régi ősbölény, bos primigenius koponyát pillantottak meg. Ez a darab egyike a legszebb magyarországi példányoknak, az intézetben is alig van hozzá hasonló. Mivel az ilyenek megőrzésére az intézet hivatott és ez a példány a maga nemében a múzeum szinte egyetlen darabja, továbbá restaurálatlan állapotban van és így gyorsan kiszárad, majd tönkremegy, kéri annak az intézet részére való átengedését. Cserébe az érsek a természetrajzi szertár ősállat maradványainak restaurálását kérte, ami meg is történt. Ebben az évben került sor a Bartalos-gyűjtemény több mint 8000 db tárgyának, kilenc üvegszekrényének, az őslénytani vázak és csontok polcos állványkájának, valamint a szépasszonyvölgyi honfoglaláskori leletek átvételére. 1912: A líceumi gondnok engedélyt kapott az éremgyűjtemény új szekrényének elkészítéséhez. Samassa hagyatékából ezüst és arany emlékérmék kerültek a múzeum birtokába. 1914: Elkészült az éremgyűjtemény kor és nemzetek szerinti csoportosítása. Az érsek a munkát Bartalos Gyulára bízta, aki ezt Kertay Viktor segítségével el is készítette. E szerint a gyűjtemény összesen 5285 db érmet tartalmazott, aminek közel a fele duplum példány volt. Külön kezelték az aranypénzeket, valamint Samassa 72 db-ból álló hagyatékát. 1917: Michalek Manó prépost-kanonok hagyatékából több mint 150 db érmével gyarapodott a gyűjtemény. 1921 : November 28-án д múzeum átvételekor a következő iratok kerültek szakszerű kezelés végett át a régiségtárból a könyvtárba: a Bartalos-gyűjtemény levéltári anyaga, köztük különböző nyelvű levelek és költemények Pyrker János Lászlótól (összesen 550 db). Vukovich Sebő Horváth Mihályhoz intézett levelei, Kossuth-levelek másolatai, valamint Horváth Mihályhoz írt leveleiből két eredeti. Csányi Károly ebben az időben már a leíró leltározáson dolgozott. 1922: Az év közepére Csányi Károly elkészült a cédulakatalógussal, amit Szmrecsanyi Miklós revideált. Eger város képviselőtestülete még 1898-ban elhatározta, hogy a birtokában levő és a török hódoltság idejéből fennmaradt történeti és művészeti értékű vasládát a múzeumnak ajándékozza. 59 Az akkori líceumi gondnok azonban nem gondoskodott az átvételről. Szmrecsanyi Miklós megtalálta az ide vonatkozó iratokat, és a láda a múzeumba került. 1923: Elkészült az alapleltár. 60 1926: Legányi Ferenc a múzeumnak ajándékozza kb. 400 db-ból álló kisegedi neolitkori kőszerszám- és cserépgyűjteményét azzal a kikötéssel, hogy azt Bartalos Gyula gyűjteményének kisegedi részével egyesítsék, amelynek gyűjtésében ő is részt vett. Az elhelyezést azonban helyszűke miatt nem tudták megvalósítani, ezért az ajándékozás elmaradt. 1928: A múzeum tulajdonát képező 120 db aranypénz és emlékérem az Egri Egyházmegyei Takarékpénztár Rt.-hez került letéti elhelyezésre. Pálosi Ervin vezetésével cserkészek egy csoportja Egerbocson mamut csontvázat tárt fel, s mintegy hét ládányi anyagot szállítottak be a múzeumba. 6 ! Átrendezés miatt átmenetileg bezárt a múzeum. Az eddigi egyetlen helyiségből ajtót vágtak a másik három terem felé. Az első kettőben a 59. HmL. V-72/a/179. 5437/1897. sz. 60. Elkészült a líceumi múzeum leltára = Egri Népújság 1923. szept. 23. 1. 61. Több mint húszezer éves ősállat csontjait ásták ki Egerbocson — Egri Népújság 1928. júl. 11.2. 174
