Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Csiffáry Gergely: Georg Hoefnagel XVI. századi egri vedutája

Csiffáry Gergely GEORG HOEFNAGEL XVI. SZÁZADI EGRI VEDUTÁJA Eger egyik legkorábbi, s talán a legművészibb, de mindenképpen legismertebb vár-és városábrázolása, vagy vedutája

1 a Georg Hoefnagel nevével jelzett metszet (1. kép). E nagyméretű, s színezett változatban is ismert rézkarc 1618-ban került kiadásra. A metszet először a Georgius Braun és Franciscus Hogenbergius: Civitates Orbis Terrarum Coloniae Agrippinae 1572—1618. - Georgius Braun— Franciuscus Hogenbergius: A földkerekség városai. Köln. 1572— 1618-ban megjelent 6 kötetes műben látott napvilágot, melynek címe: Theatri Praecipuamm Totius Mundi Urbium Liber Sextus Anno. 1618. 32. (A világ nevezetes városainak bemutatása VI. kötet 1618. 32. tábla.)

2 A rézkarcon díszes kartusban latin nyelvű feliratok olvashatóak: „Agria Munitissimum Hungáriáé superioris pröpugnaculum sepe a Turca tentatum tandem sub Mahumeto tertio expugnatum et captum A.° 159. A = Speculae В = Balneum С = Ruinae oppidi quondam D = Solum paludosum, s külön mezőben: Communicavit Georgius Houfnaglius acceptum ab alio. A.° 1617." E feliratok magyar nyelvű fordítása: Eger Felső-Magyarországnak jól megerősített bástyája, amelyet a törökök többször megostromoltak, s amit végül III. Mohamed idejében elfoglaltak. Anno. 159(6)-ban. Az 1596-os évszám utolsó számjegye valószínű azért maradhatott le a metszetről, mert a rézkarc készítője nem ismerte, vagy nem ismerhette a metszet hátlapjára utólag nyomtatott várról s városról szóló ismertetőt, melyből ha ismert volna, egyértelműen kiderül számára a várnak 1596-ban, azaz a második török ostrom idején bekövetkezett eleste. A metszeten található betűjelek magyarázata a következő: A = Megfigyelőhely, В = Fürdő, С = Az egykori város romjai, D = Mocsaras talaj. Közzétette: Georg Heofnagel mástól átvéve 1617-ben. A rézkarc méretei kerettel: 409X523 mm, keret nélkül 321X455 mm.

3 A metszet hátoldalán rövid latin nyelven írt tájékoztatót találunk, mely 1596-ig kíséri figyelemmel a vár és a város sorsát.

4 1. Veduta: általában látkép, sajátos értelemben különbözik a tájképtől, egy város egészének, vagy egy részének tárgyilag hű, távlati ábrázolása, amelyen az épületek, terek dominálnak, s mint ilyen elsőrendű helytörténeti dokumentum. 2. SZMRECSÁNYI Miklós 1937. IX. tábla. - Georg Hoefnagel magyarországi várakról és városokról készült rézmetszetei megtalálhatóak a budapesti Egyetemi Könyvtárban MV. jelzet alatt, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeuma, Magyar Történelmi Képcsarnok gyűjteményében. Munkánk során felhasználtuk Csont István (Eger) birtokában levó' eredeti példányt. Ezen a helyen kívánok köszönetet mondani neki, hogy az anyagot készséggel rendelkezésemre bocsátotta. 3. Barcsay-Amant Zoltán a metszet keret nélküli méreteit közli kis eltéréssel amikor 325X455 mm nagyságúnak határozta azt meg. - BARCSAY-Amant Zoltán 1938. 6. 4. Köszönettel tartozom dr. Kocsis Ferenc (Eger) plébános úrnak, a latin nyelvű szöveg fordításánál nyújtott segítségéért. 65