Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban III. rész

kezetekben nem a fejlesztést kimondó, hanem alakuló közgyűlést hívtak össze.

13 Ennek az oka az volt, hogy a kollektivizálás előtt ezek a közös gazdaságok csak kevés tagot tömörítettek. Célszerűbb volt tehát alakuló közgyűlést összehívni. Az alakuló és a vezetőség kiegészítő közgyűléseket a tsz-szervező bizottságok hívták össze. Az újonnan létesült termelőszövetkezetek alakuló közgyűléseinek összehívása a parasztság egy részének passzivitása miatt nem volt könnyű. A bekölcei, az egerbaktai, az egerszalóki Új Élet, az andornaktályai termelőszövetkezetek alakuló közgyűlését csak többszöri kísérlet után tudták megtartani.

14 Mikófalván is sikertelen volt az először összehívott alakuló közgyűlés, mivel a tagság őszi kezdést akart. A gyűlésen megjelent járási és helyi vezetők azonban ragaszkodtak az azonnali kezdéshez. Ezt a tagság nem fogadta el, kivonult a teremből. így aztán az alakuló közgyűlést másodszor is össze kellett hívni, amely már sikeresen lezajlott.

15 Több helyen az alakuló és a vezetőség kiegészítő közgyűlés viharos volt. Ez összefüggött a parasztság jelentős részében élő bizalmatlansággal, személyi ellentéttel, egyes személyek és csoportok sajátos elképzeléseivel. Demjénben az újonnan belépettek méltatlankodtak amiatt, hogy a bevitt ingóságok árának 25%-át a közös alapban kell hagyni.

16 Novajon egy kisebb csoport ellenezte a többség által lelkesen támogatott elnök megválasztását.

17 Ostoroson is az elnök személye körül kerekedett vita. Itt a helyi pártszervezet jelöltjével szemben a megjelentek nagy része az akkori tanácselnököt akarta termelőszövetkezeti elnöknek. A szervezés alatt a tanácselnök volt az átszervezés fő irányítója. Nevének felvetése azonban nem a bizalom jele volt, hanem azért akarták elnöknek, hogy őt tehessék felelőssé, ha majd nem jól dolgozik a termelőszövetkezet. A tanácselnök azonban nem vállalta az elnökséget, s végül a pártszervezet jelöltjét választották meg.

1 8 A verpeléti Petőfi Termelőszövetkezet alakuló közgyűlése a tagok egy részének magatartása miatt majdnem kudarcba fulladt. Amikor a közgyűlés levezető elnöke javaslatot tett az elnökség tagjaira, a MÉSZÖV elnöke nevének elhangzása után a parasztság néhány hangadó kezdeményezésére kivonult a teremből. A távozó parasztembereket végül is sikerült jobb belátásra bírni, s visszajöttek a közgyűlés színhelyére, de a gyűlést egyesek közbekiáltásaikkal továbbra is zavarták.

19 Az andornaktályai Petőfi Termelőszövetkezet felfejlesztését kimondó közgyűlésen a vezetőség kiegészítésekor egyetlen párttagot és régi termelőszövetkezeti tagot sem választottak meg.

20 Az új termelőszövetkezetek alakuló közgyűlésein általában a következő napirendi pontok voltak: tagfelvétel, a mintaalapszabály elfogadása, a földrendezés kérése, vezetőségválasztás, ellenőrző és értékelő bizottság választás, a háztáji föld és a földjáradék nagyságának eldöntése, kérdések és hozzászólások. Ezek a napirendi pontok szerepeltek a 13. Termelőszövetkezeti Irattár, Novaj. A termelőszövetkezet 1959. december 22-i alakuló ülésének jegyzőkönyve. 14. HmL. A Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályának iratai. 1959. Az egri Járási Tanács Mezőgazdasági Osztályának jelentése. 1959. szeptember 19. - Ferencz János és Kovács Ferenc visszaemlékezése. (Eger) 15. Fodor József visszaemlékezése. (Eger) 16. Fodor József visszaemlékezése. (Demjén) 17. Orosz Lajos visszaemlékezése. (Eger) 18. Fodor Lajos visszaemlékezése. (Eger) 19. HmL. A verpeléti Községi Tanács 1960. január 28-i ülésének jegyzőkönyve. A föld művesszövetkezet beszámolója az 1959. évi munkáról. (Dobos István felszólalása.) - Orosz Lajos visszaemlékezése. (Eger) 20. MSZMP HMB Arch. Az andornaktályai községi pártszervezet 1960. december 29-i taggyűlésének jegyzőkönyve. (Himmer József felszólalása.) 123