Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Csiffáry Gergely: Georg Hoefnagel XVI. századi egri vedutája

várismertetőben. (Lásd: Függelék). A vedután a várszékesegyház mögötti területen azonosítható az ún. Setét-kapu

38

, mely ma rekonstruált állapotban ugyancsak megtekinthető. Agyúdombok A Hoefnagel-metszeten a belső vár területén két megépült magas ágyúállási* 9

, vagyis ágyúdombot látni. Az egyiket a Dobó-bástyán, a másikat a mai Szép-bástya helyén, a várszékesegyháztól délre építették meg. Mindkét helyen ágyúkat és sánckosarakat

40 figyelhetünk meg. Ezekről az ágyúdombokról a védők a vár körzetében elhelyezett ellenséges erőket, hatékony tűzzel támadhatták. A két ágyúdomb nagy ágyúit leírja Tinódi is (95-108. sor). 6. kép. Az egri várról készült párizsi metszet, mely az 1596-os várostromot ábrázolja 38. Erre az alagútra azért volt szükség, mert a kettéválasztott várban, az új fal mögé széles és magas ágyúállást terveztek földből és törmelékből azért, hogy utóbb a töltés laza földje meg ne csússzon, a belső vár felé még egy erős falat is kellett emelni. PATAKI Vidor János 1934. 24. 39. Magas ágyúállás: (Kavaliere, Cavaliero, fokerőd). A várfalon belül a védelem erősítésére emelt ágyúpad, a várfalak fölötti kilövéssel. GERÖ László 1955. 452. 40. Sánckosár: vagy kas: vesszőből font 1,5-2,0 méter magas, közel 1,0 méter átmérőjű henger alakú tartály, melyet földdel töltöttek meg, és ez az ún. töltött kas, s ezek védelmében állították fel az ütegek ágyúit. SUGÁR István 1974. 175. 75