Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Csiffáry Gergely: Georg Hoefnagel XVI. századi egri vedutája

tatja, hogy a belső vár térben alacsonyabban fekszik a várat övező dombvonulatnál. Ezt az előnytelen fekvést kívánták aztán a vár kettéválasztásával, majd árok létesítésével ellensúlyozni, s kiküszöbölni később. Ezért is épült a keleti oldalon 2—2 új ún. füles bástya. Erről, a dombsor adta magasabb térszínről az ostromlók messzehordó ágyúikkal elérték a belső vár területét, s a célokat is könnyen kiválaszthatták. A várfalak A Hoefnagel-metszeten az is látható, hogy a várfalak kidolgozására is nagy gondot fordított a rajzoló. A veduták hűen tükrözik, mely várfalszakaszok egyenesek, s melyek azok amik rézsűsek. A függőlegeshez közeli a Hippolyt-kapu, míg rézsűs a Hippolyt-kapu és Varkoch-kapu közti szakasz. Ez utóbbi Varkoch Tamás kapitánysága idején készült el. Ez az időszak döntő volt az egri vár történetében, ui. a harcok idején a már életveszélyessé vált falak magasságát csökkenteni, a falvastagságot a tűzfegyverek elleni védelmül növelni kellett.

32 A déli várfal külső függőleges falakkal takart részei a legkorábbi, a tatárjárást (1241) követő építkezések közé sorolhatók. Valószínű, hogy a falakat utóbb magasították. A régészeti kutatás eredményeként előkerült részletek arra mutattak, hogy a várfal tetejét egykor pártázatos, lőréses falkorona zárta le. A várfalnak a XVI. században végrehajtott belső köpenyfallal való megerősítésekor elkészültek két szinten a lőrések.

3 3 A két sorban elhelyezett lőrések ma is megvannak a várban, viszont csak egy sorban láthatók a metszeten. A Hoefnagel metszet jól mutatja, hogy az 1568-ban megindult építkezések nyomán a XVI. század második felében az új olasz bástyák (fülesbástyák) elkészültek. Kiderül a korban készült rajzok (alaprajz) és a metszetek összevetéséből az is, hogy várábrázolás több részletében hiteles, s ugyanakkor a veduta az egri várnak a XVI. század harmadik harmadában kialakult állapotát rögzíti. A székesegyház A rajzoló a várbeli épületekre is gondosan figyelt. A vár területén a két csonkatornyú székesegyház a legnagyobb helyet foglalja el. A templom épületének formája, állapota is annyira jellemző, hogy korjelzőnek tekinthető. A székesegyház helyreállítására 1548—1551 között, Dobó István várkapitánysága idején került sor. Az 1552-es ostromot megelőzően a székesegyházat is átalakítják a védelemnek megfelelően. Tinódi leírása szerint tornyaiba 20 darabontot állítanak, majd közvetlenül az ostrom megindulása előtt leverik a székesegyház új tetőzetét, nehogy kigyulladjon. A sekrestyében őrzött lőpor azonban az ostrom alatt (október 4.) felrobbant, s romba döntötte a székesegyház északi részét, s megrongálta azt teljes egészében.

34 A Hoefnagel metszeten ez a már erősen romos székesegyház látható, vagyis a két hatalmas torony ágyúállásnak átalakítva, s a templom hajója tető nélkül áll. A két négyszög alaprajzú, tetőzet nélküli torony előtt egy három kapubejáratos épületrészt figyelhetünk meg, homlokzatán nagyméretű rózsaablakkal. Egy korábbi feltételezés szerint ez lenne az a többször is említett Szent Mihály kápolna, amelyet az 1552-es ostromot követő 32. KOZÁK Károly 1973. 15. 33. KOZÁK Károly 1973. 15. 34. KOZÁK Károly 1973. 25. 73