Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Csiffáry Gergely: Georg Hoefnagel XVI. századi egri vedutája

Georg Hoefnagel személyére viszonylag kevés adat áll rendelkezésünkre. Eredeti nevén Joris, akinek nevét írták a korban latinosan: Georgius Houínagliusnak németalföldi festő és rajzoló volt, aki Antwerpenben született az 1540-es években, s meghalt Bécsben 1600-ban/

2 Itáliában tanult, Hans Bolnak volt a tanítványa. Részben Ortéliusszal a híres geográfussal beutazta a korabeli Európa nagy részét, s mindenütt rajzokat készített a nevezetesebb városokról, tájakról és jellegzetes vidékekről. E körutazása során megfordult az akkori Németország, Franciaország, Spanyolország, Anglia, Itália és Ausztria területén. Mint azt a nevével is jelzett rajzok bizonyítják Magyarországon is dolgozott. A Civitates Orbis Terrarum számára sok metszetet készített: köztük: Tata, Nagyvárad, Kassa, Komárom, Esztergom, Pest és Buda egykori látképét. Sokat dolgozott II. Rudolf császár számára, kinek 1300 képpel illusztrált természetrajzot állított össze. Legkiválóbb műve azonban az az 1582-1590 között elkészült, pompás miniatűrökkel díszített misekönyv, amit Ferdinánd főherceg számára rajzolt, s amit Bécsben őriznek.

2 3 Itt kell szólnunk arról, hogy van még egy metszet az egri várról, ami a Georg Hoefnagel-féle 1617-es várábrázolással rokonítható. Ez a metszet (5. kép) először 1664-ben jelent meg a. Th. Urbinus, Türkisches Stadt Büchlein című munkában.

24 E veduta eredeti méretei: 59X114 mm.

2 5 Ez a várábrázolás a Hoefnagel 1617-es kiadású metszetének egyszerűsített másolata, több részlet hiányzik róla. A két metszet közreadása közti nagy időbeli távolság miatt nem tételezhetjük fel az eredeti rajz ismeretét. Itt tehát nem beszélhetünk Hoefnagel művéről, csak a rézkarc másolatáról. Az előzőekből következik az is, hogy ez a kép a hitelesség szempontjából csupán másodrendű forrás.

26 A vár és a város látványa Hoefnagel 1618-ban megjelent egri vedu táján Az egri vár rajza központi helyet kapott a metszeten, a kép bal oldalára eső felső mezőben.

2 7 A metszet a várat déli—délkeleti oldalról tárja elénk, a ma is meglévő ún. belső vár látványával. A rézkarcon bizonyos rálátásunk van a várfalak által határolt területre is. Ez az ábrázolásmód egyezik a korban szokásos eljárással, így például a magyar származású Albrecht Dürer (1471 — 1528) világhírű művész-mérnök könyveiben látható rajzokkal. Dürer 1527-ben írta egyik első erődítéstani kézikönyvét (Einiger Unterrich von der Befestigung der Städte, Schlösser und Flecken) azaz Néhány utasítás városok, kastélyok, tereprészek megerődítésére. Dürer másik, Befestigunglehre (Erődítéstan) című könyvében számos perspektivikus látrajz is található. Ezeken az erődítéseket, várakat, s terepet úgy mutatja be, mintha kb. 100 méter magasból, oldalirányból szemlélnénk.

28 22.Művészeti Lexikon. 1973. 243. 23. Révai Nagy Lexikona. X. 1914. 168. 24. RÓZSA György 1972. 49-50. 25. DIV. LUK. TD. 80.84.1. számon őrzi a múzeum az 1664-ben megjelent egri vedutát. 26. Rózsa György lektori közlése, amit e helyen kívánok megköszönni. 27. A képszerkesztésnél a balról-jobbra való haladás elve érvényesült. 28. GÁBOR Imre-HORVÁTH Árpád 1979. 41-42. 5* 69