Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Bereznai Zsuzsanna: Falucsúfolók Eger vidékén

kellet kászányi! De kije légyen df fü? Mer dz ugye d kössegünk tulajdona, dz étyhászkösségé. Hat, úgy álápották meg ásztán áz előjarók, hoty lelegeltetik à bikával, mer á bika közös, à kössege. Hát, fé'lhúszták á bikát, à nyakára köttek éty kötelet, ezëk áz erős emberek felcipelték. De méddöglöt, mire felért, kinyútottá á nyelvit. - Hëèë, koma! - ászonygyá - má leléddzik! Má méddöglött. [60] A kárba, odafenn à templomba fű nőtt. - Mics csinyájjónk veié? - Húzzuk fël á tehenét á templomba! Osz húsztdk felfelé. Ászonygyá jáz éggyik: - Má leléddzik, mer nyúttyá já nyelvit! Má meg is vót fúládvd szegény. [65] A domonkosiják felhúszták á kecskét á toronyba, mer fü vót rájtá. Kötelet köttek à nyákára, úgy akarták fé'lhúznyi. Meffúlátt, osz nyútottá já nyelvit. Az emberek тёк kijábálták: - Húzzad, koma! Minygyá eléri, máá nyelvit is kinyútottá! [65] Vót é'ggy embernek égy bikája, oszt ász monta, hogy ásztát à templomra hággyá. De ollyán ökör vót, hogy nem tuttá, hoty kell á templomra hagyni, hát fél ákdrtá húznyi à toronyba. Húszták, húszták, felfelé láncon, osztd bika kinyútottá já nyelvit. - Ё, koma! Ë, koma! Még most is á füjé nyúl. À domonkosiják íty húszták fël á bikát à toronyba. Hogy ásztán igáz-ё vagy se, ász nem tudom, de áz öregek mindég beszelték... [65] 289. Novaj

on fé'lhúszták a tehenét a toronba. Vót jó gyep a tetején, hát ugye szerették vóna, hogy a tehén félménnyen, osz lerágja. De hát, nem tudót félménnyi, osz felhúszták oda a tehenet a gyepre, hogy lélegéjje. Nyútottá a nyelvét, mer má fuldokolt, oszt ászonygyá: - Má nyúl érte! [51] MNK 1228 I

х (BN 1228) A FURULYÁNAK NÉZETT PUSKA 290. A domonkosi palócz az országúton ballag, egy töltött puskát talál, s odakiált elmaradt társainak: - Siess, коте! Siess! lm, nézd-e, mezei durullyóra akadtaónk! Fújjad csak, ho'sszaól, én mémmajd billegtetem. Az atyafi szót fogadott, szájába fogta a puskacsövet, a másik meg lecsappantotta a fegyver kakasát, arra а коте meg holtraváltan hanyatt vágódott. Odaszól ekkor a másik: - Не! Коте, ne komőgyiázz, há kelly feő, osz köpd ki a magját, ha ja pofádba szaladt.

9 5 MNK 1248 I

х (BN 1244) A KERESZTBE VITT LÉTRA A keresztbe vitt létra motívumának négy változatát mutatja be a típusmutató. Egyikben „valódi" ostoba emberekről van szó, akik keresztbe szállítják a létrát a szomszéd faluba, s az utat szegélyező fák miatt csak egy hét múlva érnek oda, a másik a ravasz parasztokról, akik azért viszik keresztbe a létrát az erdőn, hogy a földesúri tilalom ellenére fát vághassanak maguknak télire. A harmadik típusban a mese didaktikus-nevelő jellege 95. ISTVÁNFFY Gyula 1912. 103-109. 265