Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Bereznai Zsuzsanna: Falucsúfolók Eger vidékén

12. Feldőlt Bdkta, áz ebàttà! (Feldőlt, mint Báktá.) Valószínű, hogy epikus változata is volt, meséjét már nem tudták felidézni. Ha elesik valaki, akkor mondják. [19] 13. Kővelélő ( erdőjkövesdiek. A falu nevéből]ön.

2 & [68] 14. Szálágyszemmárton. Bükszemmartomba á templom másüt van, mint à falu. Fen van à parton. À lakossága tatárok elől menekült à màji hej'ré, à vőgybé. [4, 10, ló*, 23, 45, 68] 15. Egercsehit elnevësztêk Màcskà-cicânak. [59] 2. A község fekvésére vonatkozó csúfolók Kai, Kompolt, Kápolna 16. Kerecsé'nthé vágódná, 17. Déméhd úgy mé'gijjedné, 18. 19. Hoty Szálók Báktárá esne'. Ezek a községek igen közel fekszenek egymáshoz, mind écs csokor. [3, 16, 20, 21, 24, 25, 30,35,40,47,69] 20. Balaton vágy Máconká já vilák közepe? A balatoniak és a maconkaiak is azt mondták magukról, hogy az ő falujuk a világ közepe. [30] 21. Bükszemmárton à vilák középé. [59] 22. A bekőccijék ászitték, hogy áz ő falujuk à vilák közepe. [23] 23. Farral gyön ki, mint áz aranyosi nemes. Mer Arányos á világ vége. [5,21, 27] 24. Párt diát pislogó déménygyijék. Mer annyira hegy álát laknák. [24] 25. Párton kuporgó szúcsiják [21, 65] 26. Megveti à hátát, mint Mikófálá á hegynek. A község a hegy lábánál helyezkedik el-[7, 61] 27. Bágólyuk A szúcsi bányatelepet nevezték így, mer ollyan eldugot helyén van, hogy á németek nem találták még, mikor á háborúba bombázni akarták. [23, 63, 65] 28. Bél Mátyás is említ falucsúfolót: Istenmezeje valójában nem az istennek mezeje, hanem inkább „Ördögberke", miként szomszédai csúfolják. Ugyanis csak nyugatról lehet megközelíteni, nagy nehézségek árán.

29 29. Fedémes a világ közepe.

3 ° [65] 30. Fedémesre azt mondják, hogy gödörfalu, mert gödörben terül el, még a busz is megfordul ott, csak úgy tud kijönni.

31 [65] 3. A község belsejére vonatkozó csúfolók 31. Kojugbá lakó sirokiják. Istvánffy Gyula

32 feljegyzésében is szerepel. Azért nevezik őket így, mert hegybe vájt lakásokban laktak. BAKÓ Ferenc a Bükki barlanglakások

33 című munkájában megállapítja, hogy ezek keletkezésére vagy múltjára szinte semmi adat nincs, az első levéltári forrás 1848-ban említi őket: számuk a múlt század elején 63, amiből 1971-ben még 26 lakást laktak. [8, 19, 20, 25, 30,40,42, 56, 60] 28. PA 1261-82 29. BÉL Mátyás 1968. 111. 30. PA 731-81 31. PA 731-81 32. ISTVÁNFFY Gyula 1894. 27-31. 33. BAKÓ Ferenc 1977. 8. 16 Az egri múzeum évkönyve 241