Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Cs. Schwalm Edit: A két Kapoli faragásai az egri múzeumban

kisbojtár a birkák mellett, s 63 éves koráig juhász Homokszentgyörgyön, Lapiscser-pusztán és Kopaszhegyen Somogyban. Domanovszky György szerint a korán megkezdett munka, s az ezzel együtt járó, játszótársak hiánya volt a faragás elindítója.

15 Két házasságából öt gyermek született, s ilyen nagy családnak nem volt elég a juhászkereset, és ekkor kezdett el Kapoli Antal hivatásszerűen faragni. Egyedülálló eset a pásztorművészetben, hogy valaki a hivatásos pásztorkodás mellett kimondottan eladásra faragjon.

16 63 éves korában hagyott fel a juhászattal és csak a faragásnak élt. Sok évtizedes művészi munkásságáért 1954-ben elnyerte a „Népművészet mestere" címet, 1956-ban Kossuth-díjat kapott. 90 éves korában halt meg, 1957-ben.

17 Ifjú Kapoli Antal 1893-ban született, idős Kapoli Antal öt gyermeke közül az egyetlen fiú. 12 éves korától már ő is juhász, évenként váltja helyeit, mert a XX. század elején már rohamosan szűnnek meg a juhászatok. A pásztorművészetet mégis élteti a személyes indítékon túl az, hogy ki tudják egészíteni a kevés konvenciót. Intézményekre is találnak ezek a faragópásztorok: buzsáki faragóiskola, kiállítások; műgyűjtők, múzeumok veszik a munkáikat.

1 8 13 éves korában kezdett el faragni, de már 19 éves, amikor második hivatásának érzi a faragást. 1953-ban a „Népművészet mestere" címmel tüntették ki. 1971-ben halt meg.

19 A két Kapoli munkásságán keresztül megfigyelhetjük, hogyan válik valaki alkalmi faragóból népi iparművésszé. Hiszen ők már az 1930-as évektől a faragásnak éltek, tulajdonképpen ekkor már népi iparművésszé lettek. Idősebb Kapoli Antal, elmondása szerint, bárányrovásokon tanulta meg a faragást.

20 Magától kezdett faragni, mástól nem látta, senki nem tanította. Önmaga alakította ki sajátos stílusát. A dunántúli pásztorfaragás legjellegzetesebb tárgyai mind megtalálhatók munkái között. Stílusa, díszítőelemei teljesen egyéniek, mégis szervesen illeszkednek a dunántúli pásztorművészetbe. Gyűjteményünkben 12 darab tárgyat őrzünk idős Kapoli Antal munkáiból: 3 db dísztökből készült tárgy, 7 db szarumunka, ebből 4 db kürt és 3 db szamsótartó, fafaragványaiból 2 db agancsos végű bot. A Kapoli anyag 1952-ben került a Dobó István Vármúzeum néprajzi gyűjteményébe, amikor Sz. Holló Valéria magángyűjtő értékes néprajzi gyűjteményének egy részét (1368 darabot) a múzeumnak ajándékozta, fényképes leírókartonnal ellátva. A tárgyak 1930—1942 között készültek. Ifjú Kapoli Antal 7 darab faragvány át 1957-ben a Művelődési Minisztérium Művészeti Osztálya adta át a Dobó István Vármúzeumnak — több népművész alkotásával együtt. Munkái 1954—1957 között készültek: 2 db szaru cigarettatartó, 2 db faragott fadoboz, s 3 db díszbot. A következőkben ezeket a tárgyakat mutatjuk be. A tárgyfajták általános díszítési technikájának, jellegzetes motívumkincsének ismertetése után következik az egyes tárgyak leírása. 15. DOMANOVSZKY György 1983. 11. 16. DOMANOVSZKY György 1983. 13-14. 17. DOMANOVSZKY György 1983. 14. 18. KNÉZY Judit 1967. 129-130. 19. DOMANOVSZKY György 1983. 27-35. 20. MADARASSY László é. n. 72. A faragás megtanulásával, az indulással kapcsolatos visszaemlékezései és közlései ellentmondásosak. Többféle variációban is elmesélte Kapoli Antal, más-más kutatónak. Lásd MANGA János 1954. DOMANOVSZKY György 1983. 11-12. 205