Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)
Kozák Károly: Az egri vár Árpád-kori temetőjének feltárása III.
A NY-i csoportról azt mondhatjuk, hogy azon belül négy kisebb egység található, amelyek sírjai között valamiféle kapcsolat feltételezhető, de bolygatottságuk akadályozza a pontosabb meghatározást. A200-201/a, a 327-328., a 334-335. valamint a 326. és 338. sz. sírok páros temetkezésnek tekinthetők. A NY-i és K-i csoportok között a „D" szelvényben a felső rétegnek nem kerültek elő sírjai. A K-i csoportba esnek a felső réteg leletes- és az általánostól eltérő tájolású sírjai. Ez utóbbiak (289., 367. és 369. sz.) a csoport magasabban fekvő sírjai, amelyek közül a 367. számú leletes, rendellenes helyzetű csontváz bizonyos vonatkozásban központi fekvést mutat. E sírt D-ről a már korábban ismertetett, hasonló mélységű 246—250. sz. sírok veszik „körül". A sír különös, központi helyzetére utal a rendellenes fekvés mellett a mellkasnál talált, honfoglalás kori formát őrző nyílhegy. Az egymás felett elhelyezkedő 246—247. és 367. és 370. sz. sírok egyértelműen bizonyítják, hogy a felső rétegnek a temetkezés korát tekintve is két csoportja van. 28 A felső réteg korábbi temetkezései közé sorolhatjuk a már elmondottak, fekvésük és mélységük (- 92-117 cm) alapján a 367. sz. sírtól NY-ra fekvő 290., 292-292/A., 364—365. és 370. sz. sírokat. Ezek közül a 292. sz. bolygatott, rendellenes helyzetű és 364. sz., vasból készült „csattal" feltárt fiatal csontváza hozható kapcsolatba egymással, helyzetük, sírtávolságuk alapján. Ugyanez vonatkozik a 367. sz. sírtól K-re feltárt 368. és 371—372. sz. sírokra is. A koponya két oldalán talált egy-egy vékony, ezüst huzalból készült, csavart (sodrott) S-végű hajkarika feküdt. Párhuzamai megtalálhatók Halimbán, Székesfehérváron, Sárrétudvarin (Balázshalom), Szlovákiában pedig Pozsonyban (Bratislava) és Zobordarázson (Drazovce). 9 A „B—C" szelvények két értékelhető pénzlelete közül a 313/i jelzésű sír „szájban" talált Kálmán kori (1095—1116) az értékesebb. E sírt a temetőrész 2. rétegének felső sírcsoportjába helyeztük mélységük alapján. A közeli, e csoportba tartozó sírok leleteivel kapcsolatban említett párhuzamok megerősítik ezt a korhatározást, csakúgy, mint a korábban értékelt, 205—206. sz. sírok között, felsőbb rétegben talált Kálmán-kori dénár. 30 A fentiekből viszont az következik, hogy a második réteg alsó csoportjának sírjai I. László (1077-1095), esetleg I. Géza (1074-1077) korára tehetők. А „В—C" szelvények másik pénzlelete a 360—362. sz. sírok közti területen került elő, már bolygatott helyzetben. III. Istvánnak (1162—1172) dénára viszont már csak a későbbi temetkezéseket jelzi, mint a korábban ismertetett 225. és 236/A. jelzésű sírok hasonló lelete, valamint a 269. sír mellett talált II. Géza (1141-1162) kori dénár. 31 Ez utóbbi pénzleletek feltehetően már a felső réteg temetkezéseinek korát jelzik. A további elemzések során tárgyalandó leletek a fenti korhatározást feltehetően pontosítják majd. 28. A 289. sz. sírnak tájolása megkérdőjelezhető, mert csak koponyája került elő lényegében. A 367. sz. rendellenes helyzetű csontváz tájolásával csaknem azonos a közeli 369. sz. sír és a távolabb eső 309. jelzésű csontváz. Ez azonban az alsó réteghez tartozik, s így a közeli, csak igen kissé eltérő, ugyancsak mélyen fekvő 304. sz. sírral hozható össze a többségtől eltérő tájolás hasonlósága. 29. BAKAY Kornél 1968. XII. tábla 10-11. á. (Itt említjük meg, hogy a temető e részének korábbi ismertetései során párhuzamként említett csataljai, Nádudvar-töröklaponyagi és az Egerhez aránylag közel eső sarudi temetőben sem fordul elő hasonló sodrott S-végű hajkarika.) - MESTERHÁZY Károly 1965. 95-113., STEFANOVICOVÁ, T. 1975. 83. Tab. 47. 30. UNGER Emil 1960. 6-7., III. tábla. 31. UNGER Emil 1960. 8-9., IV-V. tábla. 2* 19
