Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)
Kiss Péter: Gyűjtemények és múzeumok Egerben 1951-ig. I.
már nem kerülhetett sor. 82 Nem valósult meg a Magyar Kommunista Párt egri városi szervezetének várospolitikai tervezete sem, amely továbbra is a Líceumban kívánta hagyni a múzeumot. 8 3 1948 júniusában az Egri Dalkör vezetősége visszavonta a múzeumból az ott letétként őrzött tárgyait. 84 Többszöri levélváltás és időpont változtatás után 1949. március 26-án Fügedi Erik miniszteri biztos a Szépművészeti Múzeum megbízásából átvette az 1928-ban ideiglenes letétként átengedett 12 db festményt. 85 1950. április 17-én a vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1949. évi 13. sz. törvényerejű rendelet 9. § (1) alapján a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja részéről 4628/1950. sz. alatt előterjesztett javaslat nyomán a múzeum teljes anyagát nemzeti érdekű gyűjteménnyé nyilvánította. 86 Ehhez kapcsolódóan a minisztérium kiküldöttei még 1949 novemberében megtekintették és leltárba vették a múzeum teljes anyagát. 87 Augusztus elején a miniszter az említett törvényerejű rendelet 10. § (3) alapján elrendelte a múzeum anyagának közgyűjteményben való elhelyezését, hogy a hivatkozott számú törvényerejű rendelet 10. § (l)-ben foglaltak megvalósíthatóak legyenek. 88 Ennek alapján a múzeum anyaga 1950. augusztus 10-én teljes egészében a Heves-Egri Múzeumba került át. 89 Ez volt a város szocialista kori múzeumának létrejöttében a legfontosabb esemény. Az átkerült anyag ugyanis ma is szerves része az egri múzeumnak, sőt a képtárban végső soron jelenleg is ugyanazok a festmények láthatók. Szerencsésen egészíthette volna ki ezt a gyujteményegyüttest az egykori Heves vármegye és Eger város múzeumának (Városi Múzeumnak) néprajzi anyaga, amely azonban a felszabadulás után a fosztogatások áldozatául esett. Az Érseki Líceum Múzeumának ugyanis csak elenyésző helyismereti anyaga volt, de az enélkül is vitathatatlanul jelentős gyűjtemény több mint 110 év múltán is folyamatosan gyarapodva szolgálja tovább a közművelődést. Függelék l.sz. „Jegyzőkönyv Felvétetett Egerben 1919. március 24-én a líceumban levő képtárnak és régiségtárnak, valamint a könyvtárnak zár alá vétele alkalmával. Jelen voltak: az egri forradalmi tanács megbízásából dr. Kalovits Alajos kultúrügyi népbiztos és Kelemen Bertalan elvtársak, továbbá dr. Dambrovszky Imre líceumi gondnok és Leskó József könyvtárnok. Dr. Kalovits Alajos előmutatván az egri forradalmi tanács megbízó levelét, úgy a képtárat és régiségtárat, valamint a könyvtárat köztulajdonnak jelenti ki, s azok helyiségeinek az ajtait bezárván, a kulcsait magához veszi s az ajtókat lepecsételi. Egyben intézkedik, hogy úgy a 2.-ik emeleten levő képtár és régiségtár, valamint az 1. emeleten levő könyvtár pecsétjeinek sértetlen állapotban levő megtartása céljából egy-egy fegyveres őrszem állíttassák, akik az őrzést reggel 5 órától este 8 óráig teljesítsék. 82. HmL. VIII - 53/27. 179/1946-47. jkv. sz. 83. A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT . . . 1947. 15. 84. EÉUL. LAB. 3378/1948. sz. 85. EÉUL. LAB. 7037/1948. sz. 86. EÉUL. LAB. 3068/1950. sz. 87. EÉUL. LAB. 6074/1949. sz. 88. EÉUL. LAB. 3528/1950. sz. 89. Lásd az 5. sz. függeléket 180
