Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Kiss Péter: Gyűjtemények és múzeumok Egerben 1951-ig. I.

1928: A Városi Tanács kérésére — annak letéteként — kerül elhelyezésre a Lyceum előcsarnokában létesített lapidáriumban a régi városháza épületén állott Justitia-szobor. 1932: Elkészül a gyűjtemény szakszerű elrendezése, és tárgymutatója, amely egyben az alapleltár is. A képtárhoz és a régiségtárhoz hasonlóan ebben az esetben is készült cédulakatalógus. Akiállításon római, középkori, törökkori kőemlekek, a Felsőtárkány melletti Barát-réti romokból és az egri várból származó faragott kövek voltak láthatók (7. kép). 1937: A Műemlékek Országos Bizottsága elnökének véleménye alapján az érsek engedélyt ad a várban folyó ásatások területére eső két stációs kápolnafülke lebontására. Egyidejűleg utasította Pálosi Ervint az első — már korábban lebontott résznek —, és a most lebontott két domborműnek a múzeumba való beszállítására. 1940: Az utolsó gyarapodás éve. A főkáptalan előterjesztése alapján érseki engedéllyel itt kerül elhelyezésre a régi szószék és orgona díszítésére szolgált 6 db faragásos dombormű, amelyeket eddig a-főszékesegyház sírboltjában őriztek. 2. Múzeumőrök, múzeum-fenntartás A múzeumalapítás körüli teendőkkel Bartakovics Béla érsek a líceumi gondnokot bízta meg.

66 Vochler Alajos a múzeum megnyitása kapcsán már javasolta Samassa érseknek, hogy alkalmazzanak külön múzeumőrt. Erre azonban csak 1920-tól, a képtár átrendezése után került sor. Addig a múzeummal kapcsolatos feladatokat a mindenkori líceumi gondnok látta el.

6 7 Amikor 1909-ben Bartalos Gyula gyűjteményét a múzeumnak ajándékozta, Samassa kinevezte őt a régiséggyűjtemény — tehát nem az egész múzeum — őréül. Ezt a kinevezést azonban csak névlegesnek tekinthetjük. Egyrészt azért, mert mint említettük 1920-ig a múzeumőri teendőket a mindenkori líceumi gondnok látta el, másrészt azért, mert a kinevezésre csak az ajándékozás után került sor, végül azért is, mert Bartalos már korábban is részt vett a múzeum rendezési munkájában.

68 Végső soron tehát csak azért került sor a kinevezésre, mert a gyűjtemény az ajándékozás után is Bartalos lakásán maradt, de már mint a múzeum tulajdona, amely azonban így nem volt sem a líceumi gondnok, sem a látogatók számára hozzáférhető egészen Bartalos haláláig. Az Aszalay-képgyűjteménnyel együtt annak fenntartási költségeire egy 200 Ft értékű alap is a múzeum birtokába került. Ezt 1884 márciusában tőkésítés végett érseki utasításra az egyházmegyei alapítványok pénztárába fizették be, és a kamatokat is folyamatosan tőkésítették. Vincze Alajos líceumi gondnok-múzeumőr 1897-ben javaslatot tett az alapnak a líceum fenntartási alapjából való kiemelésére és külön kezelésére, de erre csak 1921-től került sor. Ugyancsak a múzeum alapításával volt egyidős a Bartakovics Béla érsek által az éremgyűjtemény szekrényének elkészítésére hagyott alap, amely végrendelete 13. pontja értelmében 150 Ft-ot tett ki. 1884 áprilisában ezt is tőkésítették. 1920-ban Ridárcsik Imre prépost-kanonok — 50.000 K-s alapot létesített a képtár fenntartására.

69 66. VOCHLER Alajos levele. 67. A múzeumó'rök jegyzékét lsd. a 3. sz. függelékben. 68. TÜRK Frigyes: (48-as ereklye) = Egri Híradó 1904. okt. 18. 3. 69. DAMBROVSZKY Imre: A lyceumi képtár = EEK. 1920. szept. 1. 83. 177