Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban III. rész

A patronálás gazdasági és politikai jellegű volt. A mozgalomban az egri járásban is a gazdasági segítségadás dominált. Ez többirányú volt. Legjellemzőbb az üzemi szakmunkások konkrét segítő munkája, a gazdasági épületek építésekor és berendezésekor. A Nyugat-bükki Erdőgazdaság az egerszalóki Vörös Csillag Tsz építkezéseinél segített, az egercsehi szénbánya a makiári Béke Tsz építkezésénél dolgozott.

301 A bélapátfalvi Cement- és Mészmű a helybeli közös gazdaság 50 férőhelyes szarvasmarha-istállója megépítésén fáradozott. Az ÉMÁSZ több termelőszövetkezet villamosításában vett részt.

302 Jó szolgálatot tettek az üzemi munkások a közös gazdaságok megrongálódott gépei, berendezései kijavításakor, a különböző szerelési munkák végzésekor.

303 A felnémeti fűrészüzem dolgozói a demjéni termelőszövetkezetben rendbehoztak egy benzinmotoros szivattyút.

304 A termelőszövetkezetek alakulási évében, amikor még rossz volt a munkamorál, a patronálók részt vettek a mezőgazdasági munkákban is. Az 1960-as nyári aratáskor az egri Finomszerelvény gyár dolgozói a felsőtárkányi közös gazdaságban segítettek.

305 A Heves Megyei Téglagyári Egyesülés a mikófalvi termelőszövetkezet behordási munkáinál dolgozott.

306 A gazdasági segítségadás mellett a politikai munka 1959-1961 között az egri járásban sem játszott lényeges szerepet. Ennek okai ugyanazok voltak, mint az ország más területein. Az egri járás régi és új közös gazdaságai is számtalan gazdasági jellegű gonddal küzdöttek: sok helyen nem volt a közös állatoknak férőhely, nem voltak irodák stb. Ilyen helyzetben érthető, hogy a nagyüzemek elsősorban gazdasági segítséget igényeltek. Nem utolsósorban a tagság is ezen mérte le a munkásosztály támogatásának jelentőségét. A munkások, az alkalmazottak segítsége eloszlatta a parasztság bizalmatlanságát és baráti kapcsolat alakult ki a tagság és a patronálók között. Például az egercsehi szénbánya dolgozói rendszeresen részt vettek a makiári ünnepségeken (április 4., november 7. stb.).

307 A patronálók politikai felvilágosító munkája során a leggyakrabban alkalmazott módszer a kisgyűlés és az egyéni családlátogatás volt. Az egyéni családlátogatásokra első301. MSZMP HMB Arch. Az egri Járási Párt-végrehajtóbizottság 1959. október 14-i ülésének jegyzőkönyve. Jelentés a Központi Bizottság termeló'szövetkezetek megszilárdításával kapcsolatos határozata végrehajtásáról. 302. MSZMP HMB Arch. Az egri Járási Pártbizottság anyaga. Párt- és Tömegszervezetek Osztálya. 1961. Jelentés a Megyei Pártbizottság Mezőgazdasági Osztályának a patronázsmozgalom tapasztalatairól. 1961. február 25. 303. HmL. A bélapátfalvi termeló'szövetkezet 1961-es zárszámadási közgyűlésének jegyzőkönyve. 1962. január 21. 304. MSZMP HMB Arch. A felnémeti Fűrészüzem pártszervezete 1960. február 28-i taggyűlésének jegyzólcönyve. 305. MSZMP HMB Arch. Az egri Járási Pártbizottság anyaga. Párt- és Tömegszervezetek Osztálya. 1961. Jelentés a Megyei Pártbizottság Mezőgazdasági Osztályának a patronázsmozgalom tapasztalatairól. 1961. február 25. 306. HmL. Az egri Járási Tanács Végrehajtóbizottsága 1960. szeptember 21-i ülésének jegyzőkönyve. Beszámoló a mikófalvi Kossuth Termelőszövetkezet munkájáról. 1960. szeptember 17. 307. STRASSENREITER Erzsébet, 1970. 146-147 - Horváth Nándor visszaemlékezése. (Eger) 160