Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Kozák Károly: Az egri vár Árpád-kori temetőjének feltárása III.

1. réteg (alsó) A „D" szelvény sírjainak leírásakor említettük, hogy megfigyeltük, a terület, a temető e része egykor NY-ról, DNY-ról ÉK-i irányba emelkedett. E megfigyelés alapján az 1. rétegben feltárt sírok mélységét — 149 és — 213 cm között jelöltük ki. Ezt tesszük most is, a ,,B—C" szelvények sírjainak elemzésekor, némileg módosítva a korábbi vizsgálatok alapján elmondottakat. E módosítást az teszi lehetővé, hogy e két szelvény sírjainak elemzésével az egész temetőrész együttesen is vizsgálhatóvá válik. Egyes sírok, sírsorok részei ugyanis átnyúltak e szelvényekbe, s azoknak viszonyát a ,,B-C" szelvényekben levő sírokhoz képest még nem ismertük pontosan. A rétegekben a sorok most sem jelölhetők ki minden esetben pontosan. Soros és csoportos temetkezés egyaránt fellelhető e szelvényekben is. A „B—C" szelvény legmélyebben fekvő sírjainak egyik része a „magányos", 304. sz. női sír köré csoportosul. NY-ról a 306-308. számú, K-ről pedig a már korábban ismertetett, részben a „D" szelvénybe eső 285—288. sz. sírok övezték a gondosan ásott, mély sírba temetett, koporsóba helyezett, S-végű hajkarikás nő sírját. Az említett sírok egyikében sem került elő lelet, így a női sír „gazdagnak" mondható (14. kép).

20 A fenti sírcsoporttól NY-ra találjuk — „sorba" rendeződve — a hasonló mélységű 309—311. sz. sírokat. Ezek a sírok helyzetük és mélységük alapján az „A" szelvényben feltárt, darázskőbe mélyített, „ember alakú" női sír környezetébe sorolhatók. Emellett szól az, hogy a 310. sz. sír ugyancsak „ember alakú", ott is megfigyelték a háncskoporsó nyomait, s a lelet nélküli csontváz alsó karjának csontjait a 245. sz. sírban megfigyelt módon, derékszögben behajlítva találták. E „magányos" sír környezetéhez tartozhattak NYról a 219-220., a 229-232. számú és D-ről a 243-244. sz. sírok (6. kép).

2 ' Az 1. rétegbe tartozik az előzőeknél valamivel magasabban fekvő, 305. sz. „magányos" sír, amelyből 3 db S-végű hajkarika és egy nyaklánc gyöngyei kerültek elő. E sír környezetébe sorolható DK-ről a 302-303. számú, É-ról pedig a 351., 353., 357-359. és 363. sz. sírok. A 305. sz. sír környezetéhez sorolt sírokban lelet nem került elő. A 305. sz. sírt É-ról övező síroktól NY-ra kerültek feltárásra az azokkal mélység tekintetében megegyező 348—350. és 361—362. sz. sírok. Úgy tűnik, ezek a sírok az „A" szelvényben feltárt gazdag, 203. sz. sír környezetéhez sorozhatok. Ezek a sírok is lelet nélküliek voltak a 348. sz. sír kivételével, amelyből egy S-végű hajkarika került elő. Ez az egyleletes? sír a gazdag 203. sz. sírhoz képest „szegénynek" mondható. Ehhez a gazdag női sírnak környezetéhez tartozhatott D-ről az új épület alapárkának ásásakor tönkretett 204. számú, NY-ról pedig a 221. és 233. sz. sírok, amelyeket ugyancsak lelet nélkülieknek tarthatunk (15. kép).

22 2. réteg (középső) E rétegbe a — 120—155 cm mélységű sírokat soroljuk. A sírok mélysége és helyzete egyértelműen mutatja — egy része fedi az alsó sírokat —, hogy ezek az 1. réteg sírjainál későbbi temetkezések. E réteg sírjai többségükben a „C—D" szelvényekben kerültek fel20. Az itt említett sírok is a temető alsó rétegéhez tartoznak, mélységük közel áll a 304. sz. sírhoz. (KOZÁK Károly 1981. 21-24. és 19. kép.) 21. KOZÁK Károly 1980. 161-162. és 8. kép. 22. KOZÁK Károly 1980. 158., 161-162. és 3-5. kép. (E helyen is megköszönöm Kárpáti Jánosnak a felmérési munkákat és a rajzok elkészítését.) 15