Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban III. rész

Mivel az átszervezést követő kezdeti időszakban a munkamorál a termelőszövetkezetek nagy részében alacsony fokú volt, a párttagoknak szinte naponként kellett segíteni a tagság munkára mozgósításában. Különösen fontos volt ez az időszerű munkák előtt. A mozgósítás leginkább alkalmazott módszere a kisgyulések szervezése, a házankénti, családonkénti egyéni agitáció volt. Legjobban beváltak a kisgyulések. Ezeket a megbízott párttagok utcánként szervezték meg. Az egy-egy utcában dolgozó termelőszövetkezeti parasztokat egy-egy jó dolgozó tag házához hívták össze. Az összegyűlt termelőszövetkezeti parasztok előtt a kisgyűlési előadók ismertették az összejövetel célját, majd ezt követően a megjelentek mondták el véleményüket, s tettek javaslatot a soron következő munka elvégzésére. A kisgyulések sokszor nehezen indultak. A megjelentek eleinte passzívak voltak, de ha egy-egy magabiztosabb parasztember felszólalt, követte őt a többi/

87 A gyűlések számáról nincsenek összesítő adataink. így néhány részadattal érzékeltetjük ezek elterjedtségét. 1959. május harmadik hetében Bélapátfalván 17, Egerszóláton 8, Makiáron 8, Nagytályán 12 kisgyűlést tartottak. Ezeken mintegy 500 termelőszövetkezeti tag jelent meg.

288 Anoszvaji termelőszövetkezetben 1960-ban a pártszervezet az aratási munkák megkezdése előtt 24 kisgyűlést szervezett.

289 Ez év őszén az őszi munkák előtt Egerszóláton, Noszvajon, Novajon és Verpeléten 144 gyűlést hívtak össze.

290 1961 folyamán a balatoni termelőszövetkezetben kb. 60, Nagytályán 70 kisgyűlést szerveztek.

2 9 l A termelőszövetkezeti, illetve a tsz-községi pártszervezetnek biztosítaniuk kellett a termelőszövetkezetben folyó termelőmunka pártirányítását. Foglalkozniuk kellett a közös gazdaságok vezetésének különböző kérdéseivel, élni kellett a pártellenőrzés jogával. Ennek megvalósítása nem volt könnyű feladat. Ezt több termelőszövetkezetben akadályozta a párt- és a gazdasági vezetés közötti személyi ellentét. (Például az egerszalóki Vörös Csillagban, a verpeléti Dózsában.)

292 A termelőszövetkezetek munkájának pártellenőrzését elsősorban a gazdasági vezetés, főleg az elnökök beszámoltatása révén valósították meg. Kezdetben a gazdasági vezetés beszámoltatása sok helyen formális volt. Ezt nem követte határozathozatal.

293 Később javult a helyzet. Erre utal a járási párt-végrehajtóbizottság 1960. július 20-i ülésén megvitatott beszámoló is, amelyben ezeket olvashatjuk: „A termelőszövetkezeti pártszervezetek többsége ma már ott tart, hogy a párt irányító és ellenőrző szerepét tudja érvényesíteni .. ,"

294 A pártszervezetek irányító munkájában csökkentek az adminisztratív 287. Lezsák László visszaemlékezése. (Eger) 288. MSZMP HMB Arch. MB I. f. 9. ó'e. Párt- és Tömegszervezetek Osztálya. Információs jelentések. 1959. Az egri Járási Pártbizottság 1959. május 26-i jelentése. 289. MSZMP HMB Arch. A noszvaji pártszervezet 1960. július 1-i taggyűlésének jegyzőkönyve. A termelőszövetkezet I. félévi munkájának értékelése. 290. MSZMP HMB Arch. Az egri Járási Pártbizottság anyaga. Jelentés a tsz-pártszervezetekról. 1960. Jelentés a Heves megyei Pártbizottságnak a Politikai Bizottság 1960. április 12-i határozata végrehajtásáról. 1960. november 22. 291. MSZMP HMB Arch. A balatoni pártszervezet 1961. november 2-i vezetőségválasztó taggyűlésének jegyzőkönyve. - A nagytályai pártszervezet 1961. november 9-i vezetőségválasztó taggyűlésének jegyzőkönyve. 292. MSZMP HMB Arch. Az egri Járási Párt-végrehajtóbizottság 1959. május 13-i ülésének jegyzőkönyve. Tájékoztató jelentés az új és a régi termelőszövetkezetek pártszervezeteinek megalakulásáról és működéséről. 293. Uo. 294. MSZMP HMB Arch. Az egri Járási Párt-végrehajtóbizottság 1960. július 20-i ülésének jegyzőkönyve. Jelentés a Politikai Bizottság 1960. április 12-i határozata végrehajtásáról és a további feladatokról. 1960. július 15. 157