Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Lénárt Andor: Hétköznapi ügyek az egri magisztrátus előtt a XVIII. század első felében

Egerben elfogták. Ügyével a város törvényszéke foglalkozott. Miután a szolgát is és a gazdát is meghallgatta, az alábbi szerint határozott. - Minthogy ,,csak történetből esett légyen", s nemcsak a szolga gondatlansága miatt; azért a kár felét, 8 rajnai forintot a kút javítására fordított 6 forintból hármat a szolga tartozik megfizetni. A másik felét a gazda. „. . . a több presentioja iránt pedig az utána let karjai végett a szolga absolváltatik"; büntetlennek ítélték.

1 * Pető János megjelent személyesen a törvénynapon a tanács előtt. Elmondta, hogy azokra a káromkodásokra, amelyekkel vádolják, nem emlékszik. Azzal vádolták ugyanis, hogy azt mondta volna, hogy az Isten se pokolba se mennyországba ne vegye a lelkét annak, aki annyi porciót vetett rá „valamíg számot nem ád rula a Disznó Teremtette". Továbbá, hogy elmegy a perceptorhoz, és ha nem ad cédulát, (amivel az erdőről fát hozhat szabadon,) — „öszve baszom". Azt kérte a magisztrátustól, hogy legyen könyörületes hozzá, s ígérte, hogy a jövőben megjavul. A tanács, mivel Pető János a káromlásait a magisztrátus ellen nem tagadta, de el sem ismerte; — csak azt mondta, hogy nem emlékszik rá; viszont az inquizitióból kitűnt, hogy mindenütt „irtóztató keppen káromkodott légyen", az ország törvényei szerint a város házánál 24 pálcaütéssel megverték

1 . Kreskó János egri lakos „megbecstelenítette" Mlinkó Erzsébetet azzal, hogy azt mondta, terjesztette róla, hogy Kreskó János feleségét, Szombor Susát, aki azelőtt néhány esztendővel Mlinkó Erszébet szolgálója volt; — a város piacán levő akasztófához küldte, hogy arról metszen le egy darab forgácsot. Azt tegye a sörös hordó alá, hogy annál jobban érjen a sör. Kreskó nem tagadta, hogy ezt mondta. A fentieket Szombor Susa is megerősítette, mondván, hogy ő „igenis jól reggel az akasztófához menvén egy darab forgácsot az asszonya parancsolatjából le metszett volna, és haza vivén a hordó alá tette volna a pincében, hogy az sör jobban kelne". Mivel az nem bizonyosodott be semmi módon, hogy ezt Mlinkó Ersók parancsolta volna? - az viszont Czobor Susa vallomásából igen, hogy „afféle bűbájos állapotot elkövetni merészelt"; - ezért a város statútuma szerint Czobor Susát 12 pálca ütésre ítélték. Kreskó Jánost is, minthogy Mlinkó Erzsébetet mások előtt diffamálta (lejáratta), — amit maga sem tagadott; - 12 pálca ütésekkel való megveretésre ítélték. Mielőtt azonban az ítéletet végrehajtották volna („az executio végben ment volna"), a felek megegyeztek egymással. Kreskó János feleségestől megkövette Mlinkó Erzsébetet. A bocsánatkérést Mlinkó Erzsébet elégnek találta.

13 Szappanos Örse szolgálni jött Egerbe Hász Károlyhoz. Az urával élt annak haláláig Esztergomban. Mielőtt Egerben szolgálatba állt volna, leánygyermekét bátyjához adta Veszprémbe. — A szolgáló itt Egerben megismerkedett Hász Károly kocsisával, aki azonban nem akarta őt feleségül venni. Szappanos Örse a kihallgatáson tagadta, hogy a kocsissal, aki közben katona lett, paráználkodott volna. Ez a tárgyaláson sem bizonyosodott be. Az azonban igen, hogy a kenyéradó ura házától megszökött és a kocsisból lett katona után ment, és „azzal maga quartélyában nyilván társalkodott, s ágyában is hevert". — A nagyobb botránkoztatás eltávolítására és megelőzésére Szappanos Örsét a városból kiutasították.

14 Kihallgatás alá fogva („examináltatván") Kuh Ferencet, — ő önként, „a maga jószántából megvallotta", hogy ezelőtt circiter 12 esztendővel (1712), még mint ifjú legény, „paráznául élt légyen . . . (gazdája,). . . Földes János feleségével, Szeder Katával". 11. Ua. pag. 8-9. 1724. 12. Ua.pag. 6. 1724. 13. HmL. EVI. V-l/a/7. pag. 30-31.-1723. BREZNAY (1934.) közli könyve boszorkányságról írott fejezetében. 14. HmL. EVI. V-l/a/8. pag. 32.-1727. 8 Az egri múzeum évkönyve 115