Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Sugár István: A törökösség (turcismus) Heves vármegyében

Azokban az esetekben, amikor a törökösség más, súlyosnak ítélt bűnténnyel kapcsolódott, úgy a turcismust mellőzve, a súlyosabb bűntett alapján mondott a törvényszék ítéletet a vádlott felett. így egy-egy esetben nemi erőszak és mérgezés vádjával halálos ítéletet hozott a törvényszék (8., 16). Egy törökösség gyanúja miatt indult eljárást a vármegye törvényszéke polgári peres útra terelt. (13). Egy olyan esetről is tudunk, amikor egy török férfivel házasságra lépett asszony ellen nem is indult eljárás, sőt az asszonnyal kapcsolatos polgári pert a törvényszék a szolgabíró által „csak" orvosolni rendelte (6). Összegezve tehát a Heves és Külső Szolnok vármegyében felderíthető törökösségi eseteket, megállapíthatjuk, hogy a törvényszék - egy kirívó esettől eltekintve - meglehetős megértéssel jóindulattal, szinte liberálisan kezelte. Azok a helységek, ahová való emberek turcismusa felmerült, a megye nyugati és északi részében fekszenek. így Fancsal (ma: Rózsaszentmárton), Vécs, Fügéd, Pásztó, Gyöngyös és Mikófalva. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a Nógrád megyei Füleken székelő vármegyei hatósághoz ez a rész közelebb esett, mint a vármegye keleti fele, Eger régiója, ahol egyébként a basának a székhelye volt. Meg kell azonban jegyeznem, hogy több esetben nem tüntették fel a törökösséggel gyanúsított, illetve vádolt személy lakóhelyét. 111