Agria 22. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1986)

Sugár István: A törökösség (turcismus) Heves vármegyében

miczoda gonosz lélektűl viseltetvén, az nagy hatalmas Istennek örökké való és következendőképpen világi magistratusoknak is idő szerinth való büntetésektűi nem rettegvén, a pogány törököknél keresztyén attyafiai, s netalántán ugyan az egész keresztyénségh ellen is sok ízben áruitatássokat vitt véghez, kinek gonoszsága ex attestationibus prae manibus Judriis, ac ad instantiam domini Magistratus collectis (a bírák kezei között és a magistrátus úr kérésére gyűjtött bizonyítékokból, - S. I.) világosságra jővén, ezen dolgot hogy így légyen, czak ezzel is alkalmasint megh erősítette. Mire az megh írt actor és magistratus uram (tudniillik az alispán, S. I.) midőn maga elibe fel hívatta volna, furdalván maga vétke és conscientiája (lelkiismerete, S. I.), nem hogy az ő kelme parancsolattyára fel jött volna, sőt arra volt inkább gongya, miképpen álhasson el az következendő büntetés alól, mert házában sem mervén maradni, az mi javai voltának, mások házához hordotta, et ut praemissam (amint előadtam, - S. I.), úgy akart elébb állani. Ez okáért az megh írt dominus actor és magistratus kívánnya, hogy az meghnevezett incusatus juxta articulum 30. An. 1567 et alias Sancitas Regni constitutiones (az 1567. évi törvény 30. cikkelye és az ország törvényeinek más rendelkezései szerint, — S. 1.) halálra ítéltessék." (A hivatkozott törvénycikkelyt fentebb az 1. pont alatt ismertettem. Az ügyész meglehetősen sommásan járván el, nem hivatkozott a többi törvényre.) A füleki tárgyaláson jelen volt a vádlott, akinek ügyvédje nemes Gyöngyössy István nem értett egyet a váddal és védencét ártatlannak mondotta és szabadonbocsátását kérte; s az eljárásról az 1550. évi 56. törvénycikkely értelmében másolatot kért. A vármegyei törvényszék a védő előadása alapján a vádlottat felmentette, és a kért másolatot „ex gratia Sedis" a törvényszék jóindulatából, S. I.) kiadta.

14 1664. szeptember 30-án tárgyalta a vármegye törvényszéke Bakó Pál törökösségi ügyét. „Az nemes vármegye auctoritást (felhatalmazást, — S. I.) adott vice ispánnak, hogy Fanczalon (Fancsal ma: Rózsaszentmárton, S. I.) lakos Bakó Pált, mint törökös embert felhozasson, törvény szerént revideáltatván (ellenőriztetvén, S. I.) az Fanczaliak ellen való vádolását, mellyet török előtt publice (nyilvánosan, S. I.) vitt végben, praemittálván (előrebocsátván, S. I.) elsőben az admonitiót (megintést, — S. I.) őkegyelme Judlium (judex nobilium: szolgabíró, S. I.) Battik Gergely vármegyei ügyészt utasították, hogy „őkegyelme bírót is állasson a falu eleiben."

15 Bakó Pál ügyéről a vármegyei jegyzőkönyvben és a hozzá csatlakozó iratokban a továbbiakban nem történik említés; - így azután nem ismerjük a részleteket. 3. 1669. június 14-én Csorna Anna ellen indult bűnvádi eljárás, mivel egy törökkel szövetkezett és leányát néki átadni határozta el. A vármegye törvényszéke az asszonyt a vád alól felmentette.

16 Ennél az esetnél az a figyelemre méltó, hogy az asszony bár kapcsolatban állt egy török férfivel, de leánya részére való átadásának puszta szándékára, tervére is felfigyelt a vármegyei hatóság és eljárást kezdeményezett ellene. Csorna Annának a törökkel való „szövetkezés"-ét nem minősítette törökösségnek. 14. HmL. IV-1/a. 1. kötet 222. 15. HmL. IV-l/a. k. kötet 285. 16. HmL. IV-l/a. 3. kötet 69. 103