Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)
Fajcsák Attila: Ki votl a Felnémeti Névtelen?
203 Sziládyék Toldy írását szó szerint közölték. Akkor viszont ő miért nem írta ki a jól olvasható szót teljes alakban? Rejtély. Az is elgondolkodtató, hogy Toldy olyan időszakban fedezte fel a Cantiot amikor sorra jelentek meg XVI. századi nyelvemlékek, énekeskönyvek stb. ismertetése jeles sajtóorgánumokban, ő mégsem foglalkozott behatóbban „nagy felfedezésével", noha közismert felekezeti elfogultságáról. 7 Miért? Erre is bizonyára csak ő tudna választ adni. Ha nem is publikálta, egyáltalán támadtak-e kétségei a Cantio hitelességét illetően azután, hogy Literátiról már a múlt század közepén tudták, miféle mesterséget űzött. Erre sem tudunk választ adni, de ha Toldy hangot adott volna ennek a „Magyar költészet története" című munkájának második kiadásában, bizonyára nem lappangott volna a kézirat az 1960-as évekig. Hogy még teljesebb legyen a képünk, megemlítjük azt, hogy Jankovich Miklós életének utolsó éveiben kiderült több Literátitól vásárolt antikvár érdekességről azok hamis eredete, ő ezt nem hozta nyilvánosságra. 72 Nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy a Cantio is ezek közé tartozott. Jankovich 1846-ban bekövetkezett halála után, a nagy műgyűjtő hagyatékának egy részét árveréseken áruba bocsátották. Itt csupán az 1852. január 22-én kezdődő és huzamosabb ideig tartó árverésekre hívjuk fel külön a figyelmet. 7 3 Ebben az időszakban vette meg a régi könyvet Horovitz Fülöp, Toldy pártfogoltja, akiről neves irodalomtörténészünk nagyon hatásos ajánlást írt antikváriuma megnyitásának engedélyeztetéséhez. 74 Bizonyára e közeli kapcsolatnak köszönhető, hogy Horovitznál Toldy kimásolhatta a Cantiot. összegzés Azzal a szándékkal fogtunk a Felnémeti Névtelen énekének vizsgálatához, hogy arról minél többet megtudjunk. Az össze nem illő, bár nem jelentéktelen és közvetlen bizonyításban fel nem használható egyház-, irodalom-, zene- és helytörténeti adatok csak komplikáltabbá, már-már gyanússá tették a XVI. század páratlanul álló, társtalan énekköltői termését. Miután feltűnt Literati Nemes Sámuel neve, a kutatás szükségszerűen irányt változtatott. Felvetődött az a kényelmetlen kérdés, hogy nem azért társtalan-e a Felnémeti Névtelen Cantioja, mert hamisítvány? Az írásszakértői vizsgálatokat is figyelembe véve alakult ki az a kép, mely szerint a névtelen szerző éneke az „alkotói korszakának" csúcsán lévő Literati Nemes Sámuel, XIX. századi hírhedt hamisító munkája. őszintén megvallva annak örültünk volna, ha Fráter Gáspár 7 s után egy újabb katolikus szerzővel gyarapodunk. Nem állt szándékunkban Heves megye irodalmi múltját szegényíteni. Munkánkat nem tekintjük lezártnak, csupán néhány lényeges dologra kívántuk ráirányítani a figyelmet. Joggal feltételezhetjük ugyanis, hogy Literati életének utolsó tizenegy évében nemcsak húszegynéhány hamisítványt, hanem annál többet készített. Nem tudunk semmit a Jankovich által külön kezelt anyagról, de nem elképzelhetetlen, hogy azok is az árveréseken magán- vagy közgyűjteményekbe kerültek, s ma is eredetinek tartott nyelvemlékként ismeretesek. Az OSZK Kézirattárában őrzött gyengén sikerült hamisítványokról az a benyomásunk, hogy azok nemcsak a híressé vált I. András-kori imádságokhoz szolgáltak előtanulmányként, 76 hanem egy „életmű" kezdetét jelentik. 71. ERDÉLYI Pál 1899.48-49. 72. TÖTH Béla 1899.10. 73. Magyar Könyvszemle 1883. évf. Bp. 1884. 369. 74. OSZK Kézirattár Analekta 2320. 75. BOTTA István 1972.481-495.; HOLL Béla 1972.495-502. 76. TÓTH Béla 1899.10-11.
