Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Fajcsák Attila: Ki votl a Felnémeti Névtelen?

Dani András terjedelmes dolgozatban vizsgálta meg a Cantiot mint nyelvemléket, nyelvi-stilisztikai szempontból. írásával kapcsolatban a problémák abból adódnak, hogy a Toldy által modern helyesírásban közölt szöveget elemzi, nem pedig az „eredetit". így a hangtanra, helyesírásra vonatkozó megállapításai sok esetben vitathatók.

32 Fontos kiemelnünk azonban azt, hogy elsőként foglalkozott behatóbban az ének utolsó strófájában szereplő kurzívval szedett szótöredékkel. Véleménye szerint egy földrajzi név töredékével állunk szemben, és kísérletet tesz megfejtésére. Arra következtet, hogy az Eger-patakról lehet szó, csak a bizonytalan olvasat miatt válhatott töredékessé.

33 Mi is kezdettől fogva fontosnak találtuk ennek a földrajzi névnek a megnyugtató tisztázását, így erre a későbbiekben még visszatérünk. Lőkös István egyik cikkében, Gerézdi Rabánra hivatkozva, azt írja, hogy a Cantio okkal rokonítható Apáti Ferenc Cantilenájával, csak itt éppen fordított a helyzet, a szerző „ ... a Luther-papok világi hívságokkal kacérkodó életformáját veszi célba, így akarván az ellenfelet morálisan is lehetetlenné tenni."

34 Nagy József a XVI. századi egri reformációval kapcsolatos dolgozatában úgy említi meg a Cantiot, mint „katolikus röpirat", amely voltaképpen a korai ellenreformáció utórezgésének tekinthető.

35 Bár a röpirat mozgósítani, befolyásolni akar, rendszerint névtelenül terjedt,

36 mint a Cantionk, ez az ének azonban mégsem röpirat. Ez utóbbi ugyanis énekünkhöz képest terjedelemben sokkal szerényebb volt mindig, alapvetően olvasásra készült, nem pedig éneklésre. Ezért sem volt soha nótajelzése. Magyarországon egyébként csak a felvilágosodás idejében bontakozott ki komolyabb röpiratirodalom.

37 Bitskey István közelmúltban megfogalmazott hipotézise szerint a Cantio szerzője az a Felnémeti Szikora Demeter lehet, aki 1566-tól a római Collegium GermanicumHungaricumban tanult, 1569-ben visszatérve Egerbe rövidesen kanonok lesz. írja, hogy „ .. . a vers éle minden bizonnyal Szegedi Gergely ellen irányul, aki ekkor - Mágochy Gáspár kapitánysága idején 1563—67 — az egri vár református lelkészi állását töltötte be".

38 Bitskey István is rámutat arra, hogy nem pálos szerző műve a Cantio, és hangsúlyozza, hogy csupán azzal a szándékkal érintette a kérdést, hátha támpontot nyújt hipotézise a további kutatásokhoz.

3 9 összefoglalva az eddigieket: elmondhatjuk, hogy egy kivétellel valamennyi kutató katolikus szerzőnek tulajdonítja a Cantiot. Szembetűnő, hogy elsősorban irodalmárok foglalkoztak idáig az énekkel, kisebbrészt református egyháztörténészek, zenetudósok de katolikus egyház- és irodalomtörténettel foglalkozók sehol sem említik a Felnémeti Névtelent, s művét. Azt kell hinnünk, hogy nem tekintik magukénak a Cantiot. Lényeges kiemelni azt is, hogy kivétel nélkül csak a szöveg elemzésével foglalkozott minden kutató. Annak senki nem tulajdonított jelentőséget, hogy egy katolikus szerző — pap vagy diák — mily nagy szakértelemmel alkalmazza a históriás ének fordulatait, milyen jól értett a versfaragáshoz. Mindemellett protestáns szerző dallamára utal nótajelzésében. Felvetődik az a kérdés: lehetett-e egyáltalán olyan magyar nyelvű katolikus irodalom a reformáció felfelé ívelő szakaszában, amelyik a protestáns énekköltészet eredményeit felhasználta volna, ráadásul ellenreformációs szándékkal? Nem kívánunk erre választ adni, mert ez 32. DANI András én. 1-50. 33. DANI András én. 4. 34. LŐKÖS István 1975. 48. 35. NAGY József 1978. 340. 36. Vö. VÁMOS Éva 1981. 7-8. 37. Magyar Irodalmi Lexikon II. 1963. 634. 38. BITS KEY István 1983.133. 39. BITSKEY István 1983.133. 13 Az egri múzeum évkönyve , 193