Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban II.

„... a termelőszövetkezeti mozgalmat nagyon helyesnek tartom, a termelőszövetkezetbe való belépési nyilatkozatot én már alá is írtam, és minden egyénileg dolgozó paraszttársamnak javaslom, hogy lépjen be a termelőszövetkezetbe." — „Lépjünk a termelőszövetkezetbe, lehetőleg az egész falu egyszerre, mert így is ez az utunk, én helyesnek látom a termelőszövetkezeti mozgalmat."

78 A felnémeti végrehajtó bizottsági tagok ezt mondták: „A legtöbb földdel rendelkezőket kell meggyőzni, a többi kisebb gazdák már mennek azok után." — „Át kell szervezni a falut, ezt sokan meg is értik a gazdák közül, csak még azt nem látják tisztán, hogy hogyan lesz, mert a községnek többsége kétlaki".

79 A demjéni végrehajtó bizottsági elnök a következőket mondta: „A rossz hangulatot le kell verni. Meg kell magyarázni az embereknek, hogy két út van, vagy a termelőszövetkezetbe lép, vagy kint marad, de akkor le fog maradni... A parasztok csajkarendszerről beszélnek, ezt meg kell cáfolni... Azonban, ahol mi nem beszélünk, beszél az ellenség, s ezért születnek a rémhírek. Ezek ellenséges, vagy ferde nézeteket alkalmaznak, megpróbálnak a termelőszövetkezet ellen mindenféle rémhíreket terjeszteni. Azonban ezek az emberek, ha egy évet is megpróbálnának a termelőszövetkezetben, biztosan nem lehetne őket onnan még kiverni sem. A termelőszövetkezet községünkben körülbelül 5—6 embert érint, akiknek talán nem lesz jobb, ezek a volt kulákok, azonban a többi embernek biztos mindnek jobb lesz."

80 Több esetben a tanácsülési és végrehajtó bizottsági üléseken ellentétes nézetek csaptak Össze. A viták legtöbbször az önkéntesség értelmezése körül folytak. A noszvajiak 1959. decemberi tanácsülésén a párttitkár elmondta, hogy: „A termelőszövetkezet jobb mint az egyéni gazdálkodás. Helytelen az a nézet, hogy csak a funkciósok lépjenek be a termelőszövetkezetbe. A szervezést addig végezzük, amíg az eredmény nem 100%-os." Az őt követő felszólaló pedig ezeket mondta: „Helytelen az a nézet, hogy addig járnak agitálni, amíg be nem lép a paraszt. Ez szerinte az önkéntesség megsértése." Ezt a felszólalást helytelenítve az egyik tanácstag a következőket vágta oda: „Helytelen az előző felszólalás. A hosszú agitáció nem erőszak."

81 Ostoroson az egyik tanácstag: „Kérdést tesz fel a párt- és tanácsvezetők felé, hogy most adjanak neki választ őszintén és mellébeszélés nélkül, hogy a termelőszövetkezetbe, akik most lettek beszervezve a lenini jelszó alapján önként kérték-e a belépési nyilatkozatot, önként léptek-e be a termelőszövetkezetbe, vagy pedig úgy jártak a házukra zaklatni? " Az őt követő felszólaló az elmondottakkal „. .. nem ért egyet, amelynek értelmében az önkéntesség elvének megsértését fejtegeti azok részéről, akik elmennek a leendő új tsz-tagokhoz őket meglátogatni és a nagyüzemi gazdálkodás előnyét magyarázni."

82 78. HmL. A demjéni Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1959. február 17-i ülésének jegyzőkönyve. A 3004/1. Korm.-rendelet ismertetése. (Nagy István felszólalása.) 79. HmL. Az ostorosi Községi Tanács 1959. február 8-i ülésének jegyzőkönyve. A földművesszövetkezet ügyvezetőjének beszámolója a földművesszövetkezet munkájáról, a földművesszövetkezet munkája a mezőgazdaság szocialista átszervezése érdekében. 1959. január 27. (Molnár Sándor és Soós János felszólalása.) 80. HmL. A felnémeti Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1959. augusztus 25-i ülésének jegyzőkönyve. Beszámoló a termelőszövetkezet politikai és gazdasági eredményeiről, hiányosságairól. (Zakar József és Korózs Lajos felszólalása.) 81. HmL. A demjéni Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1959. március 3-i ülésének jegyzőkönyve. Beszámoló a tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészülésről. (Szuromi József felszólalása.) 82. HmL. A noszvaji Községi Tanács 1959. december 19-i ülésének jegyzőkönyve. Az Új Élet Termelőszövetkezet munkájának értékelése. 1959. december 11. (Pintér Zoltán, Pintér Gábor és Gáspár Tibor felszólalása.) 135