Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szabó János Győző: A gyöngyöspatai Szent Péter templom

déken található az egyenes szentélyzáródású templomoknak a legnagyobb számú (7) változata.

129 — Korai Árpád-kori történeti kapcsolataink, különösen Szt. László korától, Horvátországgal közismerten oly szorosak voltak, hogy inkább a kulturális összefüggések negatív oldalai szorulnak magyarázatra. A dalmát építéstörténeti kapcsolatainknak a jövőben monografikusán kidolgozandó megírása után a szóban forgó témában is nyilván világosabban láthatunk. Ismereteink jelenlegi állásánál az egyenes záródású szentélyekkel megépült templomainkról a bizonyosság fokán csupán az alábbiakat mondhatjuk: 1. A ciszterciták magyarországi tevékenysége előtti időből nem kivételesen egykettő, hanem egyre több egyenes szentélyzáródású templomra derül fény a Kárpátmedencében. 2. A XI. század elejétől a XII. század végéig különböző időszakokban épültek ilyen négyszögű szentélyű egyházak. 3. Eddigi kronológiai és topográfiai ismereteink alapján megállapítható, hogy a nevezett templomok több építőműhely gyakorlatához kapcsolhatók. A patai vár II. temploma és párhuzamai A II. templomunk formájában, szerkezetében merőben különbözött az I. templomtól. Szentélyének záródása íves, s míg az I. templom mennyezete valószínűleg síkfödémes, a II. templom boltozott volt. Az I. templom hajójának alaprajza osztatlan téglalap, a II. templomé 2—2 pillénél tagolt négyzet. Tehát nem egyszerűen bővítésről van szó, hanem más építő gyakorlatról. Méret dolgában a II. templomunk hasonlítható a többi ismert XI-XII. századi esperesi egyházhoz, a szabolcsihoz, abaújvárihoz, visegrádihoz: valamennyi belső hossza 15,5-17 m közötti. (Szabolcs: 17,1 m,

130 Abaújvár 15,6 m,

131 Visegrád 16,8 m,

132 Pata II. 15,5 m [középtengelyben]). A visegrádinak előzménye [éppúgy mint a patainak] egy kisméretű István-kori templom ugyanazon a területen.

1 A szóban forgó esperesi egyházak formái viszont különböznek egymástól. A szabolcsi 3—3 pillérrel tagolt hajóval épült és feltárója, Németh Péter szerint a XI. sz. végén már állt.

1 Az abaújvárinál két pillér volt megfigyelhető a hajó nyugati felében középen; feltárója, Gádor Judit szerint a XII. sz. elejére első felére keltezhető.

135 A visegrádi egyenes szentélyzáródású volt és hajója nyugati végén középen egyetlen hosszú pilléralapozás volt megfigyelhető, feltárója Szőke Mátyás a XII. század elejére keltezte.

136 129.1. Négyzetes vagy téglalap alakú (szimmetrikus vagy szabálytalan helyzetű) egyenes záródású, a hajóból olykor csak keskeny diadalívű nyíláson megközelíthető' szentély. 2. Belül félköríves, kívül egyenes záródású szentély. 3. A templom téglalap alakú, a szentély a hajótól csak a magasabb szinttel határolódik el (DYGGVE Ejnar 1940. 52-64.) 4. A templom alaprajza trapéz alakú, a szentély felé keskenyedik. (MARUSIC Branko 1967.13., 16., 33., 35.) 5. A trapéz alakú templom keleti végén három szentély, amelyet egymástól 1,5 méter hosszú fal választ el. 6. A szentély keskenyebb mint a hajó, de csak a belső térben. 7. A szentély a hajótól csupán mélyebb szintjével különül el. (äONJE Ante 1970.) 130. NÉMETH Péter 1983. 145. 131. GÁDOR Judit 1980. 444. - Későbbi még pontosabb felmérések után, amelyre a szerzőnő barátian felhívta a figyelmemet: 15,6 m. 132. SZŐKE Mátyás (RF) 1978. 91-92. - 1979.105. - A feltáró baráti szívességéből a szóban forgó templom alaprajzát tanulmányozhattam, a méretadatokat ellenőrizhettem. 133. E kérdésről SZŐKE Mátyás régészeti társulati előadásában is tájékozódhattunk. 134. NÉMETH Péter 1974. 177. - NÉMETH Péter 1981. 52. - NÉMETH Péter 1983.145., 147. 135. GÁDOR Judit 1980.453. 136. Szőke Mátyás ezt az időrendi megállapítását, meggyőződését a szerzővel szóban is közölte (1983 október). 60