Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Sugár István: Az egri bulyavászon

Ebből arra következtethetünk, hogy a takácsok 1790-es kérését a díjszabásnak felemelésére a város magisztrátusa nem teljesítette. A város vezetői az asszonyok kérése mellett döntött, ami felpaprikázta a takács céhet. Február 11-én kelt beadványuk szerint a magisztrátus „determináció"-ja ellenkezik privilégiumlevelükkel. Remélik, - írták — „hogy a Nemes Magistratus a Polgári Társaságot egynehán Kofáért meg nem sérti " és nem kötelezi őket, hogy azok részére olcsóbban dolgozzanak a mesterek.

5 2 1802-ben és 1803-ban is folyik a vita az egri hóstyabeli asszonyok és a takács céh között, de ekkor már nem merült fel az asszonyoknak az eltiltása a bulyavászonnal való mesterkedéstől, hanem a szélesebb vászonnak a takácsok által 1 krajcárral való drágítása képezi a viszály témáját. A viszály céhen belül is tovább érlelődött. így például 1802-ben Fazekas Pál takács fonalát a céh lefoglalta, elvette legényét, és kijelentették néki, hogy a jövőben nem is fog kapni legényt mestersége folytatásához. Mindezt azért kellett elszenvednie Fazekasnak, mert ő elvállalta', a szélesebb bulyavászon megszövését 2 krajcárért is.

5 3 1803. január 24-én a céh arra kérte a magisztrátust, hogy újítsa meg a vármegye még 1741. május 19-én megszabott limitációját készítményeikre. Különös nyomatékkal kérték a tizenhatos és tizenhetes széles és pamutos bulyavászon árának meghatározását, mely a 62 esztendővel annakelőtti árszabásban még nem szerepelt.

54 A későbbiek során az egri hóstyai parasztasszonyok és a takács céh vitája, viszálya egy-két évtized alatt elhalt, s az egyéne tlenkedésük tárgyát képező bulyavászon kiment a divatból. . IRODALOM A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. 1967. I. kötet. Budapest. BARCHETTI, JOSEPH 1804. Versuch einer Abhandlung von der Produkten der Heveser Gespannsaft. Pesth. CZUCZOR GER GEL Y-FOGARASI JÁNOS 1862. A magyar nyelv szótára. I. kötet. Pest. ENDREI WALTER 1969. Magyarországi textilmanufaktúrák a 18. században. Budapest. FRECSKAY JÁNOS 1877. Találmányok könyve. I. kötet Budapest. KRESZNERICS FERENC 1832. Magyar Szótár. Budán. PÁPAI PÁRIZ FERENC 1801. Dictionarium Latino-Hungaricum. Posonii et Cibinii. SUGÁR ISTVÁN 1980. A mohamedán vallásról katolikusra tért volt török alattvalók Egerben. Az Egri Múzeum Évkönyve. XVI-XVII. 1978-79. Eger 1981. A török kézen lévő nagyobb magyar várak kapitulációs egyezményei a felszabadító háború során. Az Egri Vár Híradója. 16. szám. Eger. SZAR VAS GÁBOR és SIMONYIZSIGMOND 1890, Magyar nyelvtörténeti szótár. I. kötet Budapest. SZILÁDYÁRON és SZILÁGYI SÁNDOR 1863. Okmánytár a hódoltság történetéhez Magyarországon. I. kötet. Pest. 53. HmL. V-l/b. 209. rsz. Nr. B. CXXVI. 763. 54. HmL. V-l/b. 221. rsz. Nr. B. CXXVIII. 148. 223