Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Dénes József: Árpád-kori várak a Mátra déli oldalán

Dezsővár a Mátra legkisebb várhelye. Belső területe 15x10 m-es (0,01 ha). A közepén látható kerek kiemelkedés talán a torony helyét jelzi. A Kishegy felől félkör alakban egy 19 m széles árokkal vágták át a gerincet. Néhány apró, fehér színű Árpád-kori cserepet találtunk. A vár területe a belső területet kivéve sűrűn be van nőve fákkal, bokrokkal. Gyöngyössolymos - Óvár Pesty Frigyes 1864-ben a régi várromot és annak még kivehető sáncait említi.

51 Gerecze Péter 1906-ban megjelent könyvében Óvár várromként szerepel.

52 Bartalos az ősvárak között sorolja fel.

53 Az ő nyomán Pásztor 1911-ben

54 majd részletesebben 1913-ban foglalkozik vele,

55 alaprajzáról is közöl egy vázlatot. 1928-ban írt könyvében feltételezi, hogy az eredetileg őskori várat a XV. században a husziták vették használatba. Valójában semmi sem mutat arra, hogy az őskorban, vagy a husziták idején használták volna. Újabban Fehér Miklós

56 és Csorba Csaba

5 7 említik útikalauzaikban. A falu templomától 7,7 km-re É-ra található, egy 570 m tszf. magasságú hegyen. Az Óvár lábát É-on, K-en és D-en a Szuhár-patak folyja körül, relatív magassága 60 m. A várat a hegy folytatását jelentő Uvöltő-bérc felől egy 15 m széles, 3 m mély várárok védi, aminek kiásott földjét részben a külső oldalon halmozták fel. A kitermelt föld egy részét az ÉNy-i lejtőn ma is megfigyelhetjük, nem terítették szét egyenletesen, úgy tűnik, mintha félbehagyták volna a munkát. A belső terület hossza 45 m, szélessége 12 m. Avar védett területének nagysága 0,05 ha. Avarban leletet nem találtunk. Neve alapján régebbi lehet a közeli Ny esettvárnál. Erre utalhat előnytelenebb elhelyezése és esetleges befejezetlensége is. A vár területe jól átlátható erdő. Gyöngyössolymos-Nyesettvár Pesty Frigyes 1864-ben a Nyesettvár még kivehető romjairól és sáncolatairól ír.

58 1906-ban Gerecze Péter,

59 1909-ben Bartalos Gyula

60 említi röviden, az utóbbi mint ősvárat. Pásztor 191 l-ben először rövidebben, majd 1913-ban bővebben ír róla, alaprajzát is közli.

61 Újabban Fehér Miklós,

6 2 Csorba Csaba

63 és Sándorfi György

64 említik. Magyarország egyik legmagasabban fekvő középkori várhelye a 812 m magasan fekvő Nyesettvár. Gyöngyössolymos falu templomától légvonalban 9,5 km-re fekszik a község határának legészakibb részén. A Galyatető és Kis-Galya közti gerincből kúposán kiemelkedő csúcson helyezkednek el a vár maradványai. A környező völgyekhez viszonyított relatív magassága kb. 200 m. A vártól közvetlenül É-ra emelkedik a Galyatető 51. PESTY Frigyes 1864. 248. 52. GERECZE Péter 1906. 375. 53. BARTALOS Gyula 1909. 53. 54. PÁSZTOR József 1911. XIII. 1. 55. PÁSZTOR József 1913. 15, 39-40. 56. VK 1975. 129.; FEHÉR 1978. 143. 57. CSORBA Csaba 1977. 396. 58. PESTY Frigyes 1864. 248.; 1888. 234-235. 59. GERECZE Péter 1906. 375. 60. BARTALOS Gyula 1909, 436. 61. PÁSZTOR József 1911. XIII. 1.; 1913. 15, 38-39. 62. VK 1975. 129.; FEHÉR 1978. 296. 63. CSORBA Csaba 1977. 395. 64. SÁNDORFI György 1979. 250. 84