Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Dénes József: Árpád-kori várak a Mátra déli oldalán

szerűen csak felsorolja a „Heves megye őskora" с írásában mint ősvárat.

9 Fekvésükre, nagyságukra, jellegükre vonatkozóan nem közöl adatokat. Vele együttműködve kezdett dolgozni egy gyöngyösi tanárokból álló csoport, Pásztor József, Stiller János, Vargha Tivadar részvételével. Bejárták a legtöbb mátrai várhelyet, alaprajzokat, távlati rajzokat készítettek és ezeket több helyen közölték is.

1 ° Kandra Kabos egri kutató a Benevárról írt részletesebb dolgozatot, amit 1889. aug. 15-én fel is olvasott a Kárpát-egylet Mátraosztályának a helyszínen tartott ülésén.

11 A következő évben Márki Sándor a Turisták Lapjában szintén Benevárat ismertette.

12 Bartalos Gyula, Kandra Kabos és Szendrey János 1892-ben az azóta elpusztult tarnaszentmáriai Várhegyen tett kirándulásukról számoltak be az Archaeológiai Értesítő hasábjain.

13 Bartalos Gyula előbb a Borovszkyféle megyei monográfiában, majd a Gyöngyösi Kalendáriumban írt röviden eredményeiről. Soós Elemér 1911-ben két tanulmányt is közreadott, az egyiket Bene, a másikat Pata váráról.

15 A következő jelentős lépés Pásztor József „Heves megye várai" с 15 részes cikksorozata volt a Gyöngyösi Újságban.

16 Vargha Tivadar a markazi várról, alaprajzot is közölve adott ismertetést 1913-ban.

17 Ugyanebben az évben jelent meg Pásztor Gyöngyössolymosról írt monográfiája, amiben közzéteszi a solymosi Óvár és Nyesettvár alaprajzát.

18 A két világháború közti időszakban Pásztor József Mátra útikalauzában és Heves megye várairól írt két könyvében találkozunk a már ismert adatokkal.

19 1941-ben Csányi Károly és Lux Géza számolt be a kisnánai várban folytatott kisebb kutatásról. Az utóbbi évtizedekben Kisnána és Gyöngyöspata ásatásai bővítették ismereteinket.

21 Fehér Miklós a Vártúrák kalauzában a tárgyalt 13 várból tízet mutat be személyes bejárások és irodalmi adatok alapján.

22 Legújabban Szabó J. József benevári kutatásairól és a muzslai sáncvár szondázó ásatásáról számolhatunk be. A Mátra déli oldala alatt a Nagy—Koncsúr, Nyikom, Tót-hegyes, Piszkés-tető, Galyatető, Csór-hegy, Kékes-tető, Cserepes-tető, Szederjes-tető, Kalapos-tető vízválasztó főgerinctől délre eső hegységrészt értem. Ez a terület kapcsolódik É—D irányú völgyeivel a megye alföldi részeihez és a terület természetes középpontját képező Gyöngyös—Abasár térséghez. Az Árpád-korban a terület egészén az Aba-nemzetség különböző ágai osztoztak. A Mátra déli oldalán található 13 kora középkori várat különböző szempontok alapján hasonlíthatjuk össze. Legfontosabb az építési idejük és élettartamuk kérdése, vagyis mikortól meddig használták az egyes várakat. Anonymus Gesta Hungarorumának 32. fejezetében említi Pata várának építését. Benevár 1301-ben tűnik fel oklevélben. Oroszlánkőnek 1325-ből, Kisnánának pedig 1445-ből ismerjük említését. Vagyis az 9. BARTALOS Gyula 1909. 10. PÁSZTOR József 1911.

1. 1-2. 11. KANDRA Kabos 1890. 12. MÁRKI Sándor 1890. 13. AÉ 1892. 369. 14. BARTALOS Gyula 1909., 1910. 15. SOÓS Elemér 191 l/a, 1911/b. 16. PÁSZTOR József 1911. 17. VARGHA Tivadar 1913. 18. PÁSZTOR József 1913. 19. PÁSZTOR József 1928., 1929., 1933. 20. CSÁNYI Károly-LUX Géza 1941. 21. PÁMER Nóra 1967-1968., KOVÁCS Béla 1974. 22. VK 1975. 78