Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Dénes József: Árpád-kori várak a Mátra déli oldalán

Dénes József ÁRPÁD-KORI VÁRAK A MÁTRA DÉU OLDALÁN Az utóbbi időben megélénkült a magyarországi várakkal foglalkozó régészeti, topog­ráfiai kutatás. Egymás után jelentek meg az egy-egy tájegység várait, erődített helyeit a teljesség igényével tárgyaló munkák. A Magyarország Régészeti Topográfiája sorozat eddigi köteteiben számos Árpád-kori várunk alaprajzát, leírását közölték. 1 Az első, kife­jezetten várakra koncentráló feldolgozás a Nováki Gyula-Sándorfi György-Miklós Zsuzsa szerzőhármas „A Börzsöny hegység őskori és középkori várai" с munkája. 2 Ezt követte Miklós Zsuzsának a Gödöllői-dombvidék várairól írt könyve. 3 Ezzel párhuza­mosan a történeti adatok összegzése is megtörtént. Fügedi Erik és Engel Pál összefoglalták a XIII. századtól a Zsigmond-kor végéig terjedő időszak okleveles váremlítéseit. 4 Már a Börzsöny várainál feltűnő volt, hogy egyes esetekben Árpád-kori felszíni leletekkel jellemezhető váraknál nem ismerünk okleveles adatokat, tehát „történelem nél­küliek". Ez még fokozottabban megmutatkozott a Gödöllői-dombság területén, ahol a tíz ismert Árpád-kori vár közül egyet sem említ középkori oklevél. Sándorfi György és Miklós Zsuzsa kutatásai szerint ezek a várak, az esetek többségében, megelőzik korban azokat a várakat, amelyeket már okleveles forrásokból is ismerünk. Sándorfi György az egész országra vonatkozóan összeállította az eddig ismert X—XIV. sz.-i várak jegyzékét. Ebből kiderül, hogy az egész ország területén megtalálhatók az ún. „történelem nélküli" Árpád-kori várak. Az általam tárgyalt terület várai közül ötöt sorol fel, köztük a „tör­ténelem nélküli" Nyesettvárat. 6 Ilyen előzmények után kezdtük meg Skerletz Ivánnal 1981 őszén a Mátra-hegység részletes bejárását. Előzőleg összegyűjtöttük a hegységre vonatkozó eddigi irodalmi ada­tokat, elsősorban azokat, amelyekben várakról, sáncokról, erődített helyekről esett szó. Az volt a tervünk, hogy minden erődítésre, várra vonatkozó adatot a helyszínen ellenőr­zünk, a várhelyekről pedig alaprajzi vázlatokat készítünk. Azokon a helyeken kívül, amiket említenek az irodalomban, minden más erődítésre alkalmas hegytetőt is próbálunk megnézni. Ennek a munkának első részeredményeit adjuk közre jelen dolgozatunkban. 7 A mátrai középkori várak kutatását a múlt század végén Bartalos Gyula kezdte meg. 8 Az általunk azonosított és felmért várak majdnem mindegyikét ismerte már ő is. Sajnálatos azonban, hogy nyomtatásban alig közölt adatot. A legtöbb mátrai várat egy­1. MRT 1-6. 2. NOVÁKI Gyula-SÁNDORFI Gyöigy-MIKLÓS Zsuzsa 1979. 3. MIKLÓS Zsuzsa 1982. 4. FÜGEDI Erik 1977., ENGEL Pál 1977. 5. SÁNDORFI György 1979. 6. SÁNDORFI György 1979. 250. 7. Azóta elkészült az egész hegység várait feldolgozó egyetemi szakdolgozatom is. 8. BARTALOS Gyula 1910. 77

Next

/
Oldalképek
Tartalom